XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. március 13., hétfő

Március 13.



Én 2,10-14.16
Aztán köszön, s így szól szerelmesem: Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem! Nézd, elmúlt a tél, elállt az eső, elvonult. A föld színén immár virágok nyílnak, itt van a szőlőmetszés ideje, és gerlice hangja hallatszik földünkön. Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem! Sziklák hasadékában fészkelő galambom, rejtekhelyeden, a szirtek szegélyezte ösvényen mutasd meg arcodat, hadd halljam hangodat, mert szépen cseng a hangod, és bájos az arcod. A kedvesem az enyém, s én az övé vagyok.

Isten az első, aki minket keres és kérlel: „Mutasd meg arcodat”. „Isten előbb hívja az embert. Akár megfeledkezik az ember Teremtőjéről, akár elrejtőzik arca elől, akár a maga bálványaihoz folyamodik, az élő és igaz Isten fáradhatatlanul hív minden egyes személyt az imádság titokzatos találkozójára. A hűséges Isten szeretetének e lépése mindig az első az imádságban; az ember lépése mindig válasz.” (vö. KEK 2560, 2567) Az Énekek éneke könyve a férfi és a nő közötti szerelmet énekli meg. A Keresztény Egyház korai hagyománya szerint allegorikus módon is lehet értelmezni ezt: vonatkozik Krisztusnak és az Ő jegyesének, az Egyháznak kapcsolatára, vagy Krisztusnak és az egész emberiségnek a kapcsolatára. Így átvitt értelemben az Énekek éneke szövegei Krisztus és az emberi lélek kapcsolatát ábrázolják. Ki lehet mélyebben szerelmes, mint maga az Isten? A húsvétra való előkészületben újra felfedezhetjük, mekkora Isten irántunk való szeretete: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda” (Jn 3,16). „Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). Isten végtelen szeretetéből, Jézus Krisztus halála és feltámadása által, megajándékozott minket az örök élettel és visszaadta nekünk eredeti lényünket, igazi arcunkat. És ezt az arcot szeretné látni, ezután kutat: „Mutasd meg arcodat”. Ha Felé fordítjuk arcunkat, az számunkra igazi éltető forrás. Egy párkapcsolati tanácsadó szokta javasolni, hogy a házaspárok egy percen keresztül nézzenek egymást szemébe, mert az volt a tapasztalata, hogy ha erre tényleg képesek, utána a kapcsolatuk újra rendbe jöhet. Jézussal való kapcsolatunkban is szükség van ilyen közös pillantás-cserére. „Mutasd meg arcodat, mert bájos az arcod”. Isten számara minden egyes ember az egyetlen, a legszebb a világon. Avilai Szent Teréz ezt ismerte fel, mikor így ír: „Isten mondja: Oly módon tudta a szeretet, Lélek, Bennem arcképed festeni, hogy semmilyen bölcs festő se tudná ily gondos munkával eme képet megalkotni. Szeretetből voltál megteremtve, szépségessé, széppé és így Bensőmben megfestve, ha elvesztenéd magad, szerelmesem, Lélek, önmagad keresned bennem kell. Én tudom, hogy megtalálnod magad Keblemen lerajzolva, és ha látod magad, megpihensz látva magad, ily szépen megfestve.” Ha mi ezt valóban elhinnénk, megszűnnének kisebbségi komplexusaink, különösen a külsőnkre vonatkozóan. Fogadjuk el ma ilyen módon a biblia szavait, mint amelyeket Jézus személyesen hozzánk intéz.

Feladat a mai napra: Válasszunk ki egy számunkra kedves Jézus képet és nézzük öt percen keresztül.