XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. április 24., hétfő

Április 24.



Jn 3,1-8  (Újjászületésünk vízből és Szentlélekből)

Volt a farizeusok között egy Nikodémus nevű ember, egy zsidó tanácsos. Ez éjnek idején fölkereste Jézust, s így szólt hozzá: „Rabbi, tudjuk, hogy Istentől jött tanító vagy, hisz senki sem vihet végbe olyan jeleket, amilyeneket te végbeviszel, ha nincs vele az Isten.” Jézus azt felelte neki: „Bizony, bizony, mondom neked: aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát.” Nikodémus megkérdezte: „Hogy születhet valaki, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe azért, hogy újra szülessék?” Erre Jézus azt mondta: „Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízből és (Szent)lélekből születik, az nem megy be az Isten országába. Ami a testből születik, az test, ami a Lélekből születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek. A szél ott fúj, ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy. Így van vele mindenki, aki a Lélekből született.”

Jézus nyilvános működése idején akadt a farizeusok közt olyan, aki megsejtett valamit Jézus tanításának mélységéből. Nikodémus ilyen ember volt. Izrael főrabbija, aki sokat tud Istenről, hitről, az életről, ismeri a törvényeket, és prófétákat, mégsem elégíti őt ki teljesen a saját tudása. Jézus tanítása, működése, csodajelei felébresztik benne a vágyat, hogy közelebbről megismerje Jézust, tanulmányozza gondolatait, találkozzon vele. Felkeresi Jézust és azzal köszönti, hogy elfogadja Őt Isten küldöttjének, tanítójának. Elismeri, hogy Istennel együtt működve visz végbe csodajeleket. Jézus az őt köszöntő szavak után egyből küldetése lényegéről, az ember felülről való születéséről és Isten országáról kezd beszélni. Nikodémus szó szerint veszi Jézus mondását, de Jézus a felülről való születést egészen másként érti. Az ember újjászületésére bűnös természete miatt van szükség. Azért, hogy új élete legyen, olyan, amely folytatódik az örök életben, és olyan, amellyel már itt a földön megvalósíthatja Isten országát. Az újjászületés a vízből és a (Szent)lélekből való születés. Az újjászületés nem valamilyen testi folyamat, nem a természetes születés megismétlése. Nem is egy újabb törvénynek való megfelelés, vagy új életvitel, életérzés, tudat és akarat átprogramozása. Az újjászületés emberi erőből nem megy. Egyedül a Lélek tudja végbevinni, hogy mintegy második teremtéssel új embert alkosson. A Lélekből való születés egy másik létrendbe, a természetfeletti létrendbe való születést jelenti. A természetfeletti folyamat Isten titka. A Szentlélek működését ugyanúgy nem lehet megragadni, mint a szél fújását. Amikor Jézus a víz általi születésről beszél, akkor arra a megbízatásra gondol, amit feltámadása után az apostoloknak ad: „Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz, az elkárhozik”(Mk 16,16). A keresztségben Isten a gyermekévé fogad, teremtményi voltából gyermeki rangra emeli az embert. Nikodémus rádöbbent, hogy minden tudásával, vallásosságával együtt mennyire kívül reked azon az országon, amit Jézus hirdet. Megsejti, mennyire másképpen viszonyulhatna ahhoz az Istenhez, akiről pedig azt hitte, hogy mindent tud. Fontos, hogy mi is félretegyük eddigi tudásunkat Istenről, hogy Istennek szabad teret engedjünk arra, hogy nagyobb legyen annál, amit eddig róla tudtunk, ésúgy mutatkozhasson be nekünk, amint ő van.

Feladat a mai napra: Gondoljunk hálával keresztségünkre, újítsuk meg keresztségi fogadalmunkat.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma