Lev
19, 1-2. 17-18; 1 Kor 3, 16-23; Mt 5, 38-48
Abban az
időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Hallottátok, hogy a régieknek ezt
mondták: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek: Ne
szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől,
tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add
oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira.
Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle. Hallottátok, hogy
ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom
nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek
benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy
gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra
egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek. Ha ugyanis csak
azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem
teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az,
amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan
tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!
Gyermekkorunktól kezdve ismerjük a szeretet parancsát, mégis újra és újra
fel kell tennünk magunknak a kérdést: most jól szeretem-e a másik embert? A mai
vasárnapi evangélium a szeretet mértékéről szól: „Ti legyetek olyan tökéletesek,
mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!” Az Atyaisten szeretete a
szeretet mértéke. Az Atya szeretetéhez az irgalmasság és a megbocsátás is
hozzátartozik. Ilyen módon szeretett Jézus, Benne megvalósult az Atya tökéletes
szeretete. Ő szerette ellenségeit, és minden emberhez Isten szeretetével
fordult. Jézus tőlünk, tanítványaitól is azt kívánja, hogy így szeressünk. Ha
az életünkre, a családjainkra tekintünk, vajon ez az a mérték, amivel szeretünk?
Különbözik-e a mi szeretetünk a nem hívőkétől? „Ha ugyanis csak azokat
szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg
ezt a vámosok, a pogányok is?” Ha a családban csak annyit teszek, amennyit
a másik tesz velem („szemet szemért”), valójában nem szeretetről van szó. Vagy
ha a családban egy sértő szó, egy félreértés miatt nem vagyunk képesek
megbocsátani és szeretettel újra a másik felé fordulni, akkor ott nincs
keresztény szeretet. Pedig sok szent példája is mutatja, hogy lehetséges az
igazi szeretet nehéz helyzetekben is. A szeretet több mint érzés: a szeretet
döntés. Azzal a szeretettel kell egymást szeretnünk, amellyel Jézus szeret.
Csak így lesz hiteles a szeretetünk mások előtt is. Ahogyan az
egyik egyházatya, Aranyszájú Szent János mondta: „A pogányok számára semmi nem annyira megbotránkoztató, mint ha nálunk
a szeretet hiányzik.” Legyenek az otthonaink a szeretet otthonai. Boldog
Teréz anya szavai a családoknak is szólnak: „A világban olyan
sok a gyűlölet és a széthúzás…. A mi házainkban különleges módon valósítsuk meg
a szeretetnek és az egységnek az igazi közösségeit, és így győzzük le ezt a
gyűlöletet. A szeretet otthon kezdődik. Minden azon múlik, hogyan szeretjük
egymást. A közösségeitek éljenek ebben a szeretetben, és mindenhol, ahol
jártok, árasszátok szét az Ő szeretetének illatát. Ne féljetek addig szeretni,
amíg az fáj, mert Jézus is így szeretett.”
Feladat a mai napra: Szeretettel fordulok családtagjaim felé. Nem csak
azt teszem meg készségesen, amit kérnek, de kérés nélkül is észreveszem
nehézségeiket és segítségükre vagyok.