XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. május 11., csütörtök

Május 11.



Jn 13,16-20                       (Boldogok vagytok, ha ezt megértitek, és így is cselekedtek)
Miután a húsvéti vacsorán Jézus megmosta tanítványai lábát, így szólt hozzájuk: „Bizony, bizony, mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem a küldött küldőjénél. Boldogok vagytok, ha ezt megértitek, és így is cselekedtek. Nem mindnyájatokról mondom ezt. Ismerem azokat, akiket választottam. De be kell teljesednie az írásnak: Akivel megosztottam kenyeremet, sarkát emelte ellenem. Előre megmondom, mielőtt megtörténnék, hogy amikor megtörténik, higgyétek, hogy én vagyok. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be; aki pedig engem fogad be, azt fogadja be, aki küldött engem.”

Van-e valaki, aki nem vágyik a boldogság után? Vagy aki nem teszi fel magának a kérdést: Mi tesz engem boldoggá? Jézus az evangéliumban  több helyen is elmondja, kik a boldogok. Nemcsak a hegyi beszédében, amikor az úgynevezett nyolc boldogságot sorolja fel, hanem máskor is beszél Jézus arról, kik a boldogok. A mai evangéliumi részben  is elhangzik egy ilyen boldogmondás: „Boldogok vagytok, ha ezt megértitek, és így is cselekedtek.” Ez hasonlít ahhoz a boldogsághoz, amit Jézus említ, amikor egy asszony boldognak nevezi Jézus édesanyát: „'Boldog a méh, amely kihordott, és az emlő, amelyet szoptál!' De ő ezt mondta: 'Hát még azok milyen boldogok, akik hallgatják az Isten szavát, és meg is tartják!'” (Lk 11,27-28). Mindkekttőben közös az, hogy az embernek tenni kell valamit ahhoz, hogy boldog legyen, valamint  megtartani Isten szavát, vagyis azt, amit Jézus mondott és tett. Nem véletlen, hogy boldogmondását  Jézus a tanítványok a lábának megmosása után mondta el. Jézus arra hívja fel tanítványai figyelmét, hogy abban találjuk meg boldogságunkat, hogy mesterükhöz hasonlóan cselekszünk. „Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam, hogy amit én tettem, ti is tegyétek meg. Bizony, bizony, mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem a küldött annál, aki küldte. Ha ezt megértitek, s tetteitekben ehhez igazodtok, boldogok lesztek.” Hiszek-e Jézus szavának? Hiszem-e, hogy amit mondott, az a boldogságomhoz vezet? A mai imádságomban beszélek Vele minderről és hagyom, hogy igazi párbeszéd alakuljon ki köztünk.
Feladat a mai napra: Mindazt, amit Jézus ma mondott nekem, tettekre is váltom.