Ter 6,5-11 (nagy
az emberek gonoszsága a földön)
5Amikor az Úr látta, hogy nagy az
emberek gonoszsága a földön és szívük állandóan a rosszra irányul, 6megbánta az Úr, hogy embert teremtett a
földön és bánkódott szívében. 7Ezt
mondta az Úr: „Eltörlöm a föld színéről az embert, akit a földön teremtettem:
az embert az állatokkal, a csúszómászókkal és az ég madaraival együtt, mivel
megbántam, hogy teremtettem őket.” 8Noé
azonban kegyelmet talált az Úr szemében. 9Noénak
ez a története: Noé igaz ember volt, kifogástalanul élt kortársai között. Noé
Isten színe előtt járt. 11A föld azonban
romlott volt Isten színe előtt, s a föld tele volt erőszakkal. 12Isten látta a földet: romlott volt, mert
minden lény a rossz útjára tért.
„A Káinról és Ábelről szóló elbeszélésben azt
látjuk, hogy a féltékenység készteti Káint a legnagyobb igazságtalanság
elkövetésére testvérével szemben. Ez viszont azzal jár, hogy megszakad a kapcsolat
Káin és Isten, valamint Káin és a föld között, melyről kiűzetett. Ezt az Isten
és Káin között lezajló drámai beszélgetés foglalja össze. Isten megkérdezi:
„Hol van Ábel, a testvéred?” Káin azt válaszolja, hogy nem tudja. Isten azonban
tovább kérdezi: „Mit tettél? Testvéred vére felkiált hozzám a földről. Ezért
átkozott leszel, és bujdosni fogsz a földön” (Ter 4,9-11). Ha elhanyagolom a
feladatomat, hogy ápoljam és fenntartsam a megfelelő kapcsolatot a mellettem
élővel, akiről kötelességem gondoskodni és akit kötelességem megvédeni, akkor
lerombolom az önmagamhoz, a többiekhez, az Istenhez és a földhöz fűződő belső
kapcsolatomat. A Szentírás azt mondja, hogy amikor az emberek elhanyagolják
ezeket a kapcsolatokat, amikor az igazságosság már nem érvényesül a földön,
akkor minden életveszélyben van. Ez az, amit a Noéról szóló elbeszélés tanít
nekünk: Isten azzal fenyeget, hogy elpusztítja az emberiséget, mivel az folyton
képtelennek bizonyul arra, hogy az igazságosság és a béke követelményeihez
felnőve éljen: „Elhatároztam, hogy elpusztítok minden emberi lényt a földön,
mivel miattuk a föld megtelt gonoszsággal” (Ter 6,13). Ezekben az oly régi
elbeszélésekben, melyek mély szimbolikus jelentésekkel vannak teli, már jelen
van egy korszerű meggyőződés, mégpedig az, hogy minden összefügg mindennel, a
saját életünk és a természethez fűződő kapcsolataink igazi gondozása pedig
elválaszthatatlan a testvéri szeretettől, az igazságosságtól és a másokhoz való
hűségtől.” (LS 70.)
Feladat a mai napra: Imádkozom azokért a helyzetekért, ahol az
igazságosság már nem érvényesül a földön, de különösen a háborúban elő
emberekért.