Iz 40,25-31 (Isten bölcsessége kifürkészhetetlen)
25„Kihez
tudtok hasonlítani? És ki lehetne hozzám hasonló?” – mondja a Szent. 26Emeljétek
föl tekinteteteket és lássátok: Ki alkotta mind a csillagokat? Ő, aki elvezeti
seregüket, megszámolja őket, és nevén szólítja valamennyit; hatalma és nagy
ereje miatt el nem marad egy sem. 27Miért mondod ezt, Jákob, miért
beszélsz így, Izrael: „Sorsom el van rejtve az Úr elől, és igazságom elkerüli
Istenem figyelmét”? 28Hát nem tudod és nem hallottad még, hogy
örökkévaló Isten az Úr? Ő teremtette a föld határait. Nem lankad el és nem
fárad el, s bölcsessége kifürkészhetetlen. 29Erőt ad a fáradtaknak,
és gyámolítja a kimerültet. 30Még a fiatalok is elfáradhatnak,
ellankadhatnak, az ifjak is összeeshetnek erőtlenül. 31De akik az
Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok.
Futnak, de nem fáradnak ki, járnak-kelnek, de nem lankadnak el.
„A próféták írásai arra hívják az embert, hogy a nehéz
pillanatokban a világmindenséget teremtő, hatalmas Isten szemléléséből merítsen
erőt. Isten végtelen hatalma nem arra indít minket, hogy elmeneküljünk atyai
gyöngédségétől, mert őbenne a simogató szeretet és az erélyesség egyszerre van
jelen. Minden egészséges spiritualitás feltételezi ugyanis az isteni szeretet
befogadását és az Úr bizalommal teli imádását az ő végtelen hatalmáért. A
Szentírásban Isten, aki megszabadít és megvált, ugyanaz, mint aki a
világmindenséget megteremtette, és Istennek ez a kétféle cselekvésmódja
szorosan és elválaszthatatlanul összetartozik: „Ó, Uram! Te alkottad az eget és
a földet nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal. Neked semmi sem lehetetlen.
(. ) Kivezetted népedet, Izraelt Egyiptom földjéről jelekkel és csodatettekkel”
(Jer 32,17.21). „Örökkévaló Isten az Úr, ő teremtette a föld határait. Nem
lankad és nem fárad el, bölcsessége kifürkészhetetlen. Erőt ad a fáradtaknak,
és gyámolítja a kimerültet” (Iz 40,28b-29).” (LS 73.).