Zsolt 118,15-18 (Nem halok meg, hanem élek)
Halljátok,
mekkora az örömujjongás az igazak sátraiban: „Az Úr jobbja erősnek bizonyult,
az Úr
magasra emelte jobbját, igen, az Úr jobbja erősnek bizonyult.”
Nem halok
meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit.
Megfenyített
az Úr, igen, megfenyített, de nem szolgáltatott ki a halálnak.
A tegnapi zsoltárrész még a szorongatásról szól,
mai pedig már az örömujjongásról. Kik azok, akik nemcsak örvendeznek, hanem
örömükben ujjonganak és vajon miért? „Ujjongás és diadal szava hangszik az
igazak sátraiban”, a sátrak itt talán azokat a hajlékokat jelölik,
melyekben az őszi ünnepeken, a sátrak ünnepén lakni szoktak az izraeliták (vö.
Lév 23, 42-43; Neh 8, 14-17). A sátrakban lakó hívők hangos kiáltással fejezték
ki örömüket Isten diadalért: „Az Úr jobbja győzelmet szerezett”.
Háromszor megismételik, hogy az Úr jobbja erősnek bizonyult. Isten jobb keze
itt is Isten hatalmát jelképezi. Isten, a mindenható Atya, aki „jobbjával”
képes mindent végrehajtani. A közösségi válasz után, újra az egyén vallomása következik:
„Nem halok meg, hanem élek, és
hirdetem az Úr tetteit.” Minden ember mély vágya, hogy éljen, hogy életben
maradjon, hogy ne haljon meg. Ugyanakkor az élet magának az Istennek a nagy
ajándéka. Az imádkozó megtapasztalta, hogy Isten megőrizte életét a haláltól.
Ha ma újból Jézus Krisztusra vonatkoztatjuk a zsoltár verseit, még mélyebb
értelmet kap ez a szöveg. Igen, Isten nem mentette meg Jézust a haláltól, de nem
is hagyta őt a halálban, hanem feltámasztotta. Az Úr jobbja erősebbnek
bizonyult, mint a halál. Jézus a győztes, a halál a vesztes, és mi, mint társ-győztesek
ujjonghatunk. Ezzel a húsvéti örömmel mondhatjuk mi is: nem halunk meg, hanem
élünk. Vagy ahogyan Pál apostol írja: „Míg élünk, Istennek élünk, s ha
meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi
vagyunk” (Róm 14,8). Mivel a halál számunkra csak a kapu az örök életre.
Vajon hallatszik-e mindezért ekkora örömujjongás nálunk, keresztényeknél?
Feladat a mai napra: Engedem, hogy Jézus bennem is életre keltsen mindent,
ami élettelen és meggyógyítsa hitetlenségemet ott, ahol még nem hiszem, hogy
szeretete erősebb a halálnál.