XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. augusztus 28., csütörtök

Augusztus 28.



Zsolt 118,15-18                     (Nem halok meg, hanem élek)

Halljátok, mekkora az örömujjongás az igazak sátraiban: „Az Úr jobbja erősnek bizonyult,
az Úr magasra emelte jobbját, igen, az Úr jobbja erősnek bizonyult.”
Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit.
Megfenyített az Úr, igen, megfenyített, de nem szolgáltatott ki a halálnak.

A tegnapi zsoltárrész még a szorongatásról szól, mai pedig már az örömujjongásról. Kik azok, akik nemcsak örvendeznek, hanem örömükben ujjonganak és vajon miért? „Ujjongás és diadal szava hangszik az igazak sátraiban”, a sátrak itt talán azokat a hajlékokat jelölik, melyekben az őszi ünnepeken, a sátrak ünnepén lakni szoktak az izraeliták (vö. Lév 23, 42-43; Neh 8, 14-17). A sátrakban lakó hívők hangos kiáltással fejezték ki örömüket Isten diadalért: „Az Úr jobbja győzelmet szerezett”. Háromszor megismételik, hogy az Úr jobbja erősnek bizonyult. Isten jobb keze itt is Isten hatalmát jelképezi. Isten, a mindenható Atya, aki „jobbjával” képes mindent végrehajtani. A közösségi válasz után, újra az egyén vallomása következik: Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit.” Minden ember mély vágya, hogy éljen, hogy életben maradjon, hogy ne haljon meg. Ugyanakkor az élet magának az Istennek a nagy ajándéka. Az imádkozó megtapasztalta, hogy Isten megőrizte életét a haláltól. Ha ma újból Jézus Krisztusra vonatkoztatjuk a zsoltár verseit, még mélyebb értelmet kap ez a szöveg. Igen, Isten nem mentette meg Jézust a haláltól, de nem is hagyta őt a halálban, hanem feltámasztotta. Az Úr jobbja erősebbnek bizonyult, mint a halál. Jézus a győztes, a halál a vesztes, és mi, mint társ-győztesek ujjonghatunk. Ezzel a húsvéti örömmel mondhatjuk mi is: nem halunk meg, hanem élünk. Vagy ahogyan Pál apostol írja: „Míg élünk, Istennek élünk, s ha meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk” (Róm 14,8). Mivel a halál számunkra csak a kapu az örök életre. Vajon hallatszik-e mindezért ekkora örömujjongás nálunk, keresztényeknél?
Feladat a mai napra: Engedem, hogy Jézus bennem is életre keltsen mindent, ami élettelen és meggyógyítsa hitetlenségemet ott, ahol még nem hiszem, hogy szeretete erősebb a halálnál.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma