Napi elmélkedéshez: Lk 1,28-29; Szof 3,14-17
És megszólította:
„Örvendj, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden
asszonynál.” E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett
rajta, miféle köszöntés ez.
Dalolj, Sion leánya,
zengj éneket, Izrael! Örülj és ujjongj egész szívedből Jeruzsálem leánya! Nem
hajtja végre rajtad az ítéletet az Úr, elűzte ellenségedet, Izraelnek az Úr a
királya, ne félj többé semmi rossztól! Azon a napon így szólnak majd
Jeruzsálemhez: Ne félj, Sion! Ne lankadjon kezed! Veled van az Úr, a te
Istened, az erős Szabadító! Örül majd neked nagy örömmel, újjáéleszt
szeretetével, örül majd neked ujjongó örömmel, mintha ünnepet ülne.
Ma tovább lépünk a vezérfonalt adó idézetünkben, és egy
másik mozzanatra figyelünk, mégpedig Isten megszólítására. Azért küldte el
Isten Gábor angyalt Máriához, hogy hírt adjon neki a vele való terveiről.
Amikor belépett Máriához, megszólította. És mi volt az első, amit az angyal
Máriának mondott? Így köszöntötte: „Örvendj!” (vö. EG 5). Mivel a görög „χαῖρε”
szó magába foglalja e két jelentést, a köszöntést „Üdvözlégy”, és a
felszólítást „Örvendj!” Egy személyes felszólításról van szó. Arra szólítja
fel, hogy örvendjen, mert örömhírt hoz neki. Az örömhír pedig ez: „Kegyelemmel teljes! Veled van az Úr!
Áldottabb vagy minden asszonynál.” Erre a szóra Mária nagyon meglepődött,
sőt zavarba jött, de nyitottsággal
hallgatta és gondolkozott el rajta. Talán a Szofóniás könyvéből való szavakra
emlékezett és szívében Isten felszólítása a próféta által hangzott fel: „Örülj és ujjongj egész szívedből Jeruzsálem
leánya! Veled van az Úr! Lehet, hogy ilyen gondolat járkált benne: „Igen,
már hallottam ezt a zsinagógában, de hogyan lehet, hogy most nekem személyesen
mondja ezt az Úr? Velem van az Úr – mit jelent?” Legyen ma is maga Mária az,
aki megérteti velünk Isten szavát. Kérjük, hogy tanítsa meg magatartását, hogy
mi tudjuk hinni, hogy Isten szava nekünk szól, hogy Isten mindig örömhírt
közöl, amikor megszólít és párbeszédbe lép velünk. Kérdezzük meg ma őszintén
magunkat, mennyire vagyunk nyitottak, hogy feltétel nélkül meghalljuk szavát?
Vagy mi akadályozza meg esetleg annak meghallását? Sokszor egy hamis istenkép
az oka annak, hogyha valaki szeretné, hogy Isten szóljon hozzá. Fél, hogy Isten
valami rosszat mond neki, ami kényelmetlenül érinti. Talán a félelem mögött
rejteznek rossz emberi tapasztalatok, amelyeket Istenre vetítünk. Volt régen
egy barátnőm, aki soha nem vette fel a telefont, amikor hívtam. Miért? Nem
miattam, hanem azért tette, mert egyszer valaki az állandó hívásával
terrorizálta. Ez a rossz tapasztalat nagyon befolyásolta viselkedését. Akkor
kezdett ettől megszabadulni, amikor előre tudta, hogy mikor fogom felhívni.
„Örülj és ujjongj
egész szívedből!” Mert Isten örül neked!!!! „Örül neked
nagy örömmel, újjáéleszt szeretetével!” Isten szeretetteljes Isten! Jót
akar nekünk! Hagyjuk, hogy Isten ismételje meg szavát, ahányszor szükségünk van
rá.
Feladat a mai napra: Próbálok a nap folyamán újra párbeszédbe lépni
Istennel.
Este:Visszatekintés a napra:
Voltak-e ma örömteli pillanatok? Volt, ami szomorúságot okozott nekem – miért?
Mindent Isten szerető arca elé helyezek, addig, amíg megtapasztalom, hogy Ő
újra „örül nagy örömmel.”