XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. december 3., szerda

December 3.




Napi elmélkedéshez:     Lk 1,30-33; Iz 7,9b-14

Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.”

Bizony, ha nem hisztek, nem maradtok meg. Az Úr újra szólt Acházhoz. Azt mondta: „Kérj magadnak jelet az Úrtól, a te Istenedtől, akár az alvilág mélységeiből, akár felülről a magasból.” De Acház így válaszolt: „Nem kérek jelet, nem kísértem az Urat.” Erre a próféta azt mondta: „Halljátok hát, Dávid háza! Nem elég nektek, hogy próbára teszitek az emberek türelmét, még az én Istenem türelmét is próbára teszitek? Ezért az Úr maga ad nektek jelet: Íme, a szűz fogan, fiút szül, és Immánuelnek nevezi el.

Az osztálytársak között szoktak adni egymásnak emlékkönyveket, hogy mindenki írjon bele valamit az adott személyről. A modernebb változatokban csupán kérdésekre kell válaszolni. Az egyik ilyen kérdés: Mit kívánsz magadnak? Milyenek a te vágyaid, álmaid? 7 éves unokaöcsém azt írta: „Nagy akarok lenni”. Érhető, hogy mint a legkisebb a gyerekek közül, ez a legnagyobb vágya, hogy ő is nagy legyen. Más gyerekek mást írnák, pl. „focista, színésznő, tűzoltó”, a körülötte lévő példaképek, szerepmodelleknek megfelelően. Majd az évek során változnak. Elgondolkozhatunk ma azon, vajon mit írt volna egy 14, 15 éves fiatal lány, aki egy kis galileai faluban élt? Mit álmodott Mária saját életéről? Mire vágyott? Talán egy szép családi életre? Sok aranyos gyerekre azok szerint a hiteles példaképek szerint, amiket ismert? És mit kért Istentől? Imádságban milyen kérésekkel fordult Istenhez? Azt mondják, hogy a szentek nagy dolgokat mertek kérni Istentől. De Isten tervei mindig felülmúlják elképzeléseinket. „Hiszen tudom, milyen terveket gondoltam el felőletek - mondja az Úr; ezek a tervek a békére vonatkoznak, nem a pusztulásra, mert reménységgel teli jövőt szánok nektek.” (Jer 29,11) Hogyan gondolta volna Mária, hogy ő lesz a várva várt Messiásnak az anyja? Biztos jó, helyes gyerekeket szeretett volna, de gondolta volna-e azt, hogy a gyermekét „a Magasságbeli Fiának fogják hívni”? Mária hittel tudta hallgatni Isten életéről szőtt terveit. Hitte, hogy Isten álmai, tervei a legjobbak számára és más számára is, és nem kell megértenie azokat. Aki hisz, az marad. Viszont, „ha nem hisztek, nem maradtok meg.” Acház király nem mert kérni Istentől semmilyen jelet. Azonban még is kapott: „Ezért az Úr maga ad nektek jelet”. Aki talán hamis szerénységből nem mer kérni, annak is ad Isten többet annál, mint amit nem kért. Isten mégis szeretné, hogy kérjük, hogy merjünk nagyot kérni tőle, nagyot álmodni életünkről. Bár nem biztos, hogy pont úgy fogunk kapni, mint ahogy vártuk volna, de mégis mindent megkapunk, ahogyan azt az ismerős ima mutatja: Kértem erőt... És adott Isten nehézségeket, melyek erőssé tesznek. Kértem bölcsességet... És adott problémákat, hogy megoldjam azokat. … Semmit sem kaptam, amit akartam. Megkaptam mindent, amire szükségem volt. És imáim meghallgatásra leltek.

Feladat a mai napra: Felírom, melyek voltak gyerekkori, serdülőkori, későbbi álmaim, és hogyan látom: valóra váltak? Mit kértem Istentől, amit megkaptam?

Este:Visszatekintés a napra: Arra figyelek, mivel ajándékozott meg Isten a mai napon. Hol történt valami, ami felülmúlta azt, amit vártam, gondoltam volna? Hálásan megköszönöm.