XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. december 31., szerda

December 31.



1Jn 2,18-21; Jn 1,1-18  (az új élet forrása)

Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett. Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága. A világosság világít a sötétségben, de a sötétség nem fogta fel. Föllépett egy ember, az Isten küldte, s János volt a neve. Azért jött, hogy tanúságot tegyen, tanúságot a világosságról, hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. (Az Ige) volt az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít. A világba jött, a világban volt, általa lett a világ, mégsem ismerte föl a világ. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Ám akik befogadták, azoknak hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek. Azoknak, akik hisznek nevében, akik nem a vérnek vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. S az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be. János tanúbizonyságot tett róla, amikor azt mondta: „Ez az, akiről hirdettem: Aki nyomomba lép, nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én.” Mindannyian az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva. Mert a törvényt Mózes közvetítette, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által lett osztályrészünk. Istent nem látta soha senki, az Egyszülött Isten nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van.
Az év-végi evangéliumi idézet mindig a János evangélium prológusa. Mintegy filozofikus összefoglalása a megtestesülés misztériumának. Amit Lukács oly képletesen leír, amint Mária és József várják a gyermeket, elmennek Betlehembe, megszületik a kis Jézus,… János evangélista egy diskurzusban írja le az Igéről, a Logoszról, aki maga Isten, kezdet óta Istennél van, és emberré lett, hogy kinyilatkoztassa az Istent. Aki által minden lett, ami lett: ő a világosság. Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága. Azért jött, hogy világosságot hozzon a sötétségben, hogy megvilágítsa utunkat, életcélunkat, életünk értelmét, a biztos utat az Atyához. Nem erőszakolja ránk világosságát, hanem felkínálja minden embernek, szelíden, gyöngéden, ugyanakkor erőtejesen mindazok számára, akik be akarják fogadni életükbe. Sőt, azok számára, akik hisznek benne, teljesen felforgatja életüket: hiszen lehetővé teszi, hogy újjászülessenek: nem a vérnek vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istentől. És hatalmat ad nekik, hogy Isten gyermekei legyenek. Az év végén mindig jó visszatekinteni, kiértékelni az elmúlt évet. Feltehetjük magunknak a kérdést, hogyan éltem istengyermeki életemet? Miben nyilvánult meg számomra a hit hatalma? Hol tapasztaltam az elmúlt évben legerősebben, hogy Isten jelen van az életemben, hogy életem megváltozott?
Feladat a mai napra: Időt szakítok a visszatekintésre az elmúlt évre. Ha segít, kreatív technikákat is alkalmazhatok: leírhatom tapasztalatomat egy versben, megírhatom saját dicsőítő, hálaadó zsoltáromat, vagy egy képben megfesthetem legfontosabb tapasztalatomat… Majd ennek fényében átgondolom terveimet a jövő évre. Mire hív engem az Isten, hogyan folytassam utamat?

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma