Napi elmélkedéshez: Lk 1,38; Zak 2,14-17
Mária így válaszolt:
„Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal
eltávozott.
Örülj és ujjongj
Sion leánya, mert nézd, máris jövök, hogy nálad lakjam - mondja az Úr. Sok nép
az Úrhoz tér majd azon a napon és az ő népévé válik. [Ő azonban nálad marad, és
te tudni fogod, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzád.] Júda az Úré lesz,
mint az ő öröksége a szent földön, és ő újra kiválasztja Jeruzsálemet. Némuljon
el minden test az Úr színe előtt, mert ébred már és elindul szent hajlékából.
Ma saját fantáziánkkal gondoljunk bele abba, amit Mária
élt meg, miután az angyal eltávozott tőle. Hogyan képzeljük el testi
magatartását, arckifejezéseit? Ha rá tekintünk, arcára, mit látunk? Milyenek az
érzései? Tudnánk-e vele együtt érezni? Hogyan szeretnénk most kapcsolatba lépni
vele?
Miután Mária ajkából, szívéből tökéletesen szabadon
mondott igen elhangzott Isten felkérésére, „Íme,
az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint”, az angyal
eltávozott, mivel befejezte küldetését. Az angyal elment, az Úr azonban
beköltözött Mária szívébe. „Ő azonban
nálad marad”. Máris Máriához jött az Úr, és nála vett lakást. Mária méhében
az Ige kezd megtestesülni. Mária most Isten szent hajléka. Az első élő
tabernákulum, az Úr kedves hordozója. Ez pedig még nem a teljes célja Isten
üdvtörténetének. Sem karácsony, a megtestesülés ünnepe. A cél az, hogy minden
ember Istennél találja meg örök hajlékát. Ezért megérkezik hozzánk Isten,
lakást vesz nálunk, hogy visszavezessen az Atyához. „Örülj és ujjongj, mert nézd, annyira fontos, értékes vagy Isten
számára, hogy hozzád jön, ma, és minden nap, addig, amíg nem hozhat üdvözséget
házadba fogadásod által. „Ma a te házadban kell megszállnom. Erre boldogan
fogadta. Ma üdvösség köszöntött erre a házra.” (Lk 19,5.6.9) Hagyjuk, hogy
Isten ma nálunk is megtalálja kedvenc hajlékát.
Imádságunk után pedig szánjunk pár percet arra, hogy
reflektáljunk az egész hétre, így készülve a beszélgetésre.
·
Milyen kép jut most az eszembe, ha visszatekintek a hetemre? Mit éltem meg?
·
Mi érintett meg leginkább? Milyen módon kapcsolódott az ahhoz, amit élek?
·
Hol és hogyan tapasztaltam Isten jelenlétét, vezetését? Tudtam-e engedni,
hogy vezessen?
·
Mi jelentett számomra nehézséget, kihívást?
·
Milyen módon tudtam jelen lenni az imában? Sikerült-e gyakorolnom magam a
fegyelmezettségben, az imádságban? Hogyan hatott ez a mindennapi életemre?
·
Mit ismertem fel Istenről és önmagamról?
·
Mit kértem és kaptam az Istentől? Mire szeretnék visszatérni?
Feladat a mai napra: Az Úrangyalát imádkozom ma
háromszor, e szavakon elgondolkozva, és saját szavakkal beszélve Istennel,
illetve Máriával.
Este:Visszatekintés a napra: Hálát
adok mindazért, aminek tudtam ma örülni, ami örömöt okozott bennem. Kérem a
Szentlélek segítségét, hogy holnap hűséggel folytatni tudjam a lelkigyakorlat
2. hetét. Ő formáljon, vezessen továbbra tetszése szerint. Befejezem napomat az
Üdvözlégy Máriával és egy Dicsőséggel.