XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. december 6., szombat

December 6.




Napi elmélkedéshez:     Lk 1,38; Zak 2,14-17

Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott.

Örülj és ujjongj Sion leánya, mert nézd, máris jövök, hogy nálad lakjam - mondja az Úr. Sok nép az Úrhoz tér majd azon a napon és az ő népévé válik. [Ő azonban nálad marad, és te tudni fogod, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzád.] Júda az Úré lesz, mint az ő öröksége a szent földön, és ő újra kiválasztja Jeruzsálemet. Némuljon el minden test az Úr színe előtt, mert ébred már és elindul szent hajlékából.

Ma saját fantáziánkkal gondoljunk bele abba, amit Mária élt meg, miután az angyal eltávozott tőle. Hogyan képzeljük el testi magatartását, arckifejezéseit? Ha rá tekintünk, arcára, mit látunk? Milyenek az érzései? Tudnánk-e vele együtt érezni? Hogyan szeretnénk most kapcsolatba lépni vele?
Miután Mária ajkából, szívéből tökéletesen szabadon mondott igen elhangzott Isten felkérésére, „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint”, az angyal eltávozott, mivel befejezte küldetését. Az angyal elment, az Úr azonban beköltözött Mária szívébe. „Ő azonban nálad marad”. Máris Máriához jött az Úr, és nála vett lakást. Mária méhében az Ige kezd megtestesülni. Mária most Isten szent hajléka. Az első élő tabernákulum, az Úr kedves hordozója. Ez pedig még nem a teljes célja Isten üdvtörténetének. Sem karácsony, a megtestesülés ünnepe. A cél az, hogy minden ember Istennél találja meg örök hajlékát. Ezért megérkezik hozzánk Isten, lakást vesz nálunk, hogy visszavezessen az Atyához. „Örülj és ujjongj, mert nézd, annyira fontos, értékes vagy Isten számára, hogy hozzád jön, ma, és minden nap, addig, amíg nem hozhat üdvözséget házadba fogadásod által. „Ma a te házadban kell megszállnom. Erre boldogan fogadta. Ma üdvösség köszöntött erre a házra.” (Lk 19,5.6.9) Hagyjuk, hogy Isten ma nálunk is megtalálja kedvenc hajlékát.

Imádságunk után pedig szánjunk pár percet arra, hogy reflektáljunk az egész hétre, így készülve a beszélgetésre.
·        Milyen kép jut most az eszembe, ha visszatekintek a hetemre? Mit éltem meg?
·        Mi érintett meg leginkább? Milyen módon kapcsolódott az ahhoz, amit élek?
·        Hol és hogyan tapasztaltam Isten jelenlétét, vezetését? Tudtam-e engedni, hogy vezessen?
·        Mi jelentett számomra nehézséget, kihívást?
·        Milyen módon tudtam jelen lenni az imában? Sikerült-e gyakorolnom magam a fegyelmezettségben, az imádságban? Hogyan hatott ez a mindennapi életemre?
·        Mit ismertem fel Istenről és önmagamról?
·        Mit kértem és kaptam az Istentől? Mire szeretnék visszatérni?

Feladat a mai napra: Az Úrangyalát imádkozom ma háromszor, e szavakon elgondolkozva, és saját szavakkal beszélve Istennel, illetve Máriával.

Este:Visszatekintés a napra: Hálát adok mindazért, aminek tudtam ma örülni, ami örömöt okozott bennem. Kérem a Szentlélek segítségét, hogy holnap hűséggel folytatni tudjam a lelkigyakorlat 2. hetét. Ő formáljon, vezessen továbbra tetszése szerint. Befejezem napomat az Üdvözlégy Máriával és  egy Dicsőséggel.