XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. január 2., péntek

Január 2.



1Jn 2,22-28; Jn 1,19-28                                       (Aki Krisztusra mutat)

János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, s megkérdeztették: „Ki vagy?” Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” Ezért megkérdezték tőle: „Hát akkor? Talán Illés vagy?” „Nem vagyok” – felelte. „A próféta vagy?” – Erre is nemmel válaszolt. Így tovább faggatták: „Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit mondasz magadról?” Ezt felelte: „A pusztában kiáltó szó vagyok: Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta. A küldöttek a farizeusoktól jöttek, tovább kérdezgették: „Akkor miért keresztelsz, ha nem vagy sem a Messiás, sem Illés, sem a próféta?” János így válaszolt: „Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki a nyomomba lép, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.
Isten ki akarta nyilatkoztatni önmagát. De nem, mint szellem, vagy egy égi jel, vagy valamilyen földöntúli lény, amely a földre száll, hanem magában az emberben, akit a saját képmására alkotott. A mai evangélium újra Keresztelő János személyét állítja elénk, akinek az volt a küldetése, hogy a pusztában kiáltó hang legyen, ami egyengeti az Úr útját, és aki rámutat arra, aki utána jön, aki hatalmasabb nála: az Isten Fiára. Szemléljük Keresztelő János szerepét, amint tanúságot tesz a zsidók előtt a világosságról. Micsoda alázattal mutat rá Jézusra. Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról. Ez az alázat maga a Mennyei Atya alázata is, aki Jézusra mutatott. Ez az én szeretett fiam, őt hallgassátok! (Mk 9,7).
Feladat a mai napra: Készen állok arra, hogy Krisztusra mutassak rá.