Iz 41,8-14 (Isten megmutatja mindenhatóságát)
8És te, Izrael, én szolgám, Jákob, akit
kiválasztottam barátomnak, Ábrahám ivadéka. 9Te,
akit a föld határairól hoztalak elő, és a világ végéről hívtalak meg; te,
akihez így szóltam: Szolgám vagy, kiválasztottalak, ezért nem vetlek el: 10Ne félj, mert veled vagyok, ne csüggedj,
mert én vagyok a te Istened! Megerősítelek, megsegítelek, és felkarol
győzedelmes jobbom. 11Bizony
megszégyenülnek és gyalázatra jutnak, mind, akik ellened lázadoztak.
Elpusztulnak és elvesznek, akik harcba szálltak ellened. 12Keresni fogod, de többé nem találod
azokat, akik ellened hadakoztak. Elpusztulnak és semmivé lesznek, akik
háborgattak. 13Mert én, az Úr, a te
Istened, én ragadtam meg jobbodat. Én szólok hozzád így: Ne félj! Én
megsegítelek. 14Ne félj hát, Jákob, te
szegény féreg, te maroknyi Izrael. Magam vagyok a gyámolod – az Úr mondja ezt
neked –, Izrael Szentje, a te Megváltód.
„Az irgalmasság gyakorlása
isteni tulajdonság, melyben különösen megmutatkozik mindenhatósága.”[Aquinói
Szent Tamás, Summa Theologiae II-II, 30,4.] Aquinói Szent Tamás fenti szavai
azt mutatják számunkra, hogy az isteni irgalmasság mennyire nem a gyöngeség,
mint inkább Isten mindenhatóságának a jele. Ezért imádkozunk így a liturgia
egyik legrégebbi könyörgésében: „Istenünk, te leginkább azzal mutatod meg
mindenhatóságodat, hogy könyörületes és irgalmas vagy hozzánk.. ,”[Az Évközi
26. vasárnap kollektája. Ez a könyörgés már a VIII. században megtalálható a
Sacramentarium Gelasianum szövegei között (1198).] Isten az emberi
történelemben mindig jelenvalónak, közelinek, gondoskodónak, szentnek és
irgalmasnak mutatkozik.”[1]
Feladat a mai napra: Feljegyzek magamnak a mai nap estén 5 eseményt a
nap folyamán, ahol megtapasztaltam Isten gondoskodását, irgalmát, közelségét.