XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

Jelen elmélkedés témája:

A következő elmélkedéseket a Ferenc Pápa "Gaudete et exsultate" című apostoli buzdításából vesszük.
A „Gaudete et exsultate” kezdetű apostoli buzdítás, a keresztény ember életszentségre szóló jézusi meghívottságából indul ki, és miközben rámutat a jelen kor veszélyes útvesztőire, kijelöli az evangéliumok ajánlotta utat. Az életszentségre meghívottság mindenkinek szól!

2016. január 6., szerda

Január 6.



Zsolt 136                          (Isten irgalma örökké tart)

1(Alleluja!) Áldjátok az Urat, mert jó: irgalma örökké tart.
2Áldjátok az istenek Istenét: irgalma örökké tart.
3Áldjátok az urak Urát: irgalma örökké tart.
4Csak ő tesz csodát: irgalma örökké tart.
5Ő alkotta bölcsességében az eget: irgalma örökké tart.
6Ő teremtette a földet a víz fölé: irgalma örökké tart.
7Ő teremtette a nagy világítókat: irgalma örökké tart.
8A napot, hogy kormányozza a nappalt: irgalma örökké tart.
9A holdat és a csillagokat, hogy kormányozzák az éjt: irgalma örökké tart.
10Lesújtott Egyiptom elsőszülötteire: irgalma örökké tart.
11Izraelt kivezette közülük: irgalma örökké tart.
12Erős kézzel és fölemelt karral: irgalma örökké tart.
13Kettéválasztotta a Vörös-tengert: irgalma örökké tart.
14Középen átvezette Izraelt: irgalma örökké tart.
15A fáraót és seregét a vízbe taszította: irgalma örökké tart.
16Népét a pusztába vezérelte: irgalma örökké tart.
17Nagy királyokat vert meg: irgalma örökké tart.
18Hatalmas fejedelmeket győzött le: irgalma örökké tart.
19Szichont, az amoriták királyát: irgalma örökké tart.
20És Ogot, Básán királyát: irgalma örökké tart.
21Országukat örökségül adta: irgalma örökké tart.
22Örökségül Izraelnek, az ő szolgájának: irgalma örökké tart.
23Megemlékezett rólunk szükségünkben: irgalma örökké tart.
24Megmentett ellenségeinktől: irgalma örökké tart.
25Táplálékot ad minden testnek: irgalma örökké tart.
26Áldjátok az egek Istenét: irgalma örökké tart.

„Örökkévaló az ő irgalmassága”: ez a refrén ismétlődik a 136. zsoltár minden sorában, miközben elbeszéli Isten kinyilatkoztatásának történetét. Az irgalmasságból fakadóan az Ószövetség minden viszontagságának mély üdvtörténeti jelentése van. Az irgalmasság teszi üdvtörténetté Isten és Izrael történetét. Az „örökkévaló az ő irgalmassága” állandó ismételgetése – miként a zsoltárban áll –, áttöri a tér és az idő korlátait, és mindent a szeretet örök misztériumába kapcsol. Mintha azt üzenné, hogy az ember nemcsak a történelemben, hanem az örökkévalóságban is mindig az Atya irgalmas tekintete előtt áll. Nem véletlen, hogy Izrael népe ezt a „Nagy Hallél”-nak nevezett zsoltárt a legfontosabb ünnepeken imádkozta.”[1]
Feladat a mai napra: Megírom a saját életem „Nagy Hallél”-ját, ahogy én tapasztaltam Isten irgalmas, megváltó kegyelmét.


[1] Ferenc Pápa. Misericordiae Vultus kezdetű bullája.7