Lk 10,10-16 (Aki
titeket elutasít, engem utasít el)
De ha betértek valamelyik városba és nem látnak
titeket szívesen, menjetek ki az utcára és mondjátok: Még a port is lerázzuk,
ami városotokban a lábunkra tapadt, de azért tudjátok meg: Közel van az Isten
országa. Bizony mondom nektek: Szodoma sorsa könnyebb lesz azon a napon, mint
azé a városé. Jaj neked, Korozain! Jaj neked, Betszaida! Mert ha Tíruszban és
Szidonban történtek volna a bennetek végbement csodák, már rég zsákban és
hamuban tartottak volna bűnbánatot. Ezért Tírusznak és Szidonnak tűrhetőbb lesz
a sorsa az ítéletkor, mint nektek. És te, Kafarnaum! Nemde az égig emelkedtél?
Egészen az alvilágig fogsz süllyedni! Aki titeket hallgat, engem hallgat, aki
titeket elutasít, engem utasít el, aki pedig engem elutasít, azt utasítja el,
aki küldött.”
Az
utolsó mondat kulcsként szolgálhat nekünk, hogy jobban megértsük az idézetet.
Első hallásra talán megütközünk rajta, mert a kemény ítélet számunkra nem illik
az irgalmas Isten képéhez. Jézus arra is felkészíti tanítványait, hogy esetleg
majd elutasítják őket. Mi gátolja az evangéliumi hirdetését? Az elutasítástól
való felelem. Ezért Jézus arra tanítja követőit, hogyan bánjanak az elvetéssel,
elutasítással. Először tudniuk kell, hogy nem kell mindent magukra venni. Nem
minket utasítnak el, hanem magát Jézust: „aki
titeket elutasít, engem utasít el”. De fordított értelemben is igaz, hogy aki
bennünket hallgat, Jézust hallgatja. Jézus szócsöve vagyunk, akiken keresztül
az emberekhez beszél. A második pedig, amire Jézus megtanít, hogy az ítélkezés
azok fölött, akik elvetik Isten üzenetét, csak Isten jogában áll. Megmutatja,
hogy nem mindegy, hogyan fogadják el a jó hírt. Minden ember felelős azért,
hogyan fogadja el Isten igéjét. Egy mondat János evangéliumából megvilágítja
ennek értelmét: „Aki hallgatja
ugyan tanításomat, de nem tartja meg, azt nem ítélem el, mert hiszen nem azért
jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem hogy megváltsam a világot. Van annak
bírája, aki elvet és nem fogadja el szavaimat: a tőlem hirdetett tanítás ítéli
majd el az utolsó napon” (Jn 12,47-48). Legyen a mai idézet számunkra bátorítás,
hogy egyrészt elfogadjuk Isten igéjét és másrészt felelem nélkül adjuk
tovább.
Feladat a mai napra: Arra figyelek, hogyan reagálok, amikor valaki barátságtalanul
bánik velem. Próbálok az illetőért imádkozni és kedvesen bánni vele.