Jn 8,31-36 (Az
igazi szabadságot Krisztus által nyertük el)
Azoknak a zsidóknak,
akik hittek neki, Jézus azt mondta: »Ha megmaradtok tanításomban, valóban
tanítványaim vagytok, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz
titeket.« Azok azt felelték neki: »Ábrahám utódai vagyunk, és soha senkinek nem
szolgáltunk. Hogyan mondod hát te, hogy „szabadok lesztek„?« Jézus így szólt:
»Bizony, bizony mondom nektek: Mindaz, aki bűnt cselekszik, szolga. De a szolga
nem marad örökre a házban, csak a fiú marad ott mindörökké. Ha tehát a Fiú
megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.
„Szabadítás és üdvösség.
Dicsőséges keresztje által Krisztus minden embernek megszerezte az üdvösséget.
Megváltotta a bűntől, ami rabszolgaságban tartotta őket. "Ezzel a
szabadsággal Krisztus szabadított meg minket" (Gal 5,1). Őbenne
közösségben vagyunk az igazsággal, mely szabaddá tesz bennünket. Nekünk adatott
a Szentlélek, s miként az Apostol tanítja, "ahol az Úr Lelke, ott a
szabadság" (2Kor 3,17). Már most dicsekszünk Isten fiainak szabadságával.”
(KEK 1741) „Szabadság
és kegyelem. Krisztus kegyelme egyáltalán nem riválisa a mi szabadságunknak,
hiszen megfelel annak az igazság- és jó-érzéknek, amit Isten az emberi szívbe
ültetett. Épp ellenkezőleg, a keresztény tapasztalat tanúsítja, különösen az
imádságban: minél fogékonyabbak vagyunk a kegyelem indításaira, annál inkább
növekszik belső szabadságunk és biztonságunk a próbatételekben és a külvilág
kényszereivel és nyomásaival szemben. A kegyelem működésével a Szentlélek a
lelki szabadságra nevel bennünket, hogy szabad munkatársai legyünk az Egyházban
és a világban egyaránt: Mindenható, irgalmas Istenünk, kérünk, űzz el
életünkből mindent, ami akadályozza igaz szeretetünket, hogy testünk és lelkünk
serény készségével, szabad szívvel teljesítsük mindig akaratodat. (Per
annum 32. vasárnap könyörgése. Missale Romanum, 1970, 371).” (KEK 1742).
Feladat a mai napra: Kérjük a Szentlélek segítségét, hogy belső
szabadsággal tudjunk ma szolgálni azokat, akiket Isten ránk bízott.