XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2020. január 2., csütörtök

Január 2.


Jn 1,19-28                          (S megkérdeztették: „Ki vagy?”)
János így tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, s megkérdeztették: „Ki vagy?” Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta: „Nem én vagyok a Messiás.” Ezért megkérdezték tőle: „Hát akkor? Talán Illés vagy?” „Nem vagyok” - felelte. „A próféta vagy?” - Erre is nemmel válaszolt. Így tovább faggatták: „Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket. Mit mondasz magadról?” Ezt felelte: „A pusztában kiáltó szó vagyok: Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta. A küldöttek a farizeusoktól jöttek, s tovább kérdezgették: „Akkor miért keresztelsz, ha nem vagy sem a Messiás, sem Illés, sem a próféta?” János így válaszolt: „Én csak vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki a nyomomba lép, s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” Ez Betániában történt, a Jordánon túl, ahol János keresztelt.

A János evangéliumban elsősorban Jézus azonossága utáni kérdés körül forog minden. Az elejétől fogva, az Ige-himnuszban (1,1-18), János evangélista beszél Jézus preegzisztenciájáról. Költői lendületű összefoglalását adja a legalapvetőbb kérdésnek: Jézus Isten egyszülött Fia, maga is Isten. János evangéliumában előtérben állnak a beszélgetések, a párbeszédek, és Jézus beszédei. Bennük kibontakozik Jézus önkinyilatkoztatása: önmagáról, saját isteni méltóságáról és küldetéséről beszél Jézus. A csoda elbeszélései, amelyekből János evangéliumában csak hatot találunk, inkább a beszélgetések indítására szolgálnak. Keresztelő János más módon lépett fel János evangéliumában, mint a szinoptikusoknál. Keresztelő János személyénél az a fontosabb, kicsoda ő és milyen tanúságot tesz Jézusról. Az első, amit hallunk róla nem az, amit tett, hanem ahogyan egy meghallgatásban beszél magáról, saját küldetéséről. Mivel sokan tűnődtek, vajon Keresztelő János a várt Messiás, tisztázza, hogy nem az. Az egyik a különböző Messiás alakjainak sem felel meg. „Akkor ki vagy? Mit mondasz magadról?” Keresztelő János azzal válaszol nekik, amit az írás mond róla. „A pusztában kiáltó szó vagyok: Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta. Isten szavainak a hallgatásából és az Istennel való kapcsolatból megértette azonosságát és küldetését. És, hogyan van ez nálunk, hogyan határozzuk meg, kik vagyunk, aszerint, amit mások bennünk szeretnének látni, vagy aszerint, amit Isten mond rólunk?
Feladat a mai napra: Ezen elgondolkodhatok, mit mondanék magamról, ki vagyok én?