János így
tett tanúságot: A zsidók papokat és levitákat küldtek hozzá Jeruzsálemből, s
megkérdeztették: „Ki vagy?” Erre megvallotta, nem tagadta, hanem megvallotta:
„Nem én vagyok a Messiás.” Ezért megkérdezték tőle: „Hát akkor? Talán Illés
vagy?” „Nem vagyok” - felelte. „A próféta vagy?” - Erre is nemmel válaszolt.
Így tovább faggatták: „Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik
küldtek minket. Mit mondasz magadról?” Ezt felelte: „A pusztában kiáltó szó vagyok:
Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta mondta. A küldöttek a
farizeusoktól jöttek, s tovább kérdezgették: „Akkor miért keresztelsz, ha nem
vagy sem a Messiás, sem Illés, sem a próféta?” János így válaszolt: „Én csak
vízzel keresztelek. De köztetek áll az, akit nem ismertek, aki a nyomomba lép,
s akinek még a saruszíját sem vagyok méltó megoldani.” Ez Betániában történt, a
Jordánon túl, ahol János keresztelt.
A János evangéliumban elsősorban Jézus azonossága
utáni kérdés körül forog minden. Az elejétől fogva, az Ige-himnuszban (1,1-18),
János evangélista beszél Jézus preegzisztenciájáról. Költői lendületű összefoglalását
adja a legalapvetőbb kérdésnek: Jézus Isten egyszülött Fia, maga is Isten.
János evangéliumában előtérben állnak a beszélgetések, a párbeszédek, és Jézus
beszédei. Bennük kibontakozik Jézus önkinyilatkoztatása: önmagáról, saját
isteni méltóságáról és küldetéséről beszél Jézus. A csoda elbeszélései,
amelyekből János evangéliumában csak hatot találunk, inkább a beszélgetések indítására
szolgálnak. Keresztelő János más módon lépett fel János evangéliumában, mint a
szinoptikusoknál. Keresztelő János személyénél az a fontosabb, kicsoda ő és
milyen tanúságot tesz Jézusról. Az első, amit hallunk róla nem az, amit tett,
hanem ahogyan egy meghallgatásban beszél magáról, saját küldetéséről. Mivel
sokan tűnődtek, vajon Keresztelő János a várt Messiás, tisztázza, hogy nem az.
Az egyik a különböző Messiás alakjainak sem felel meg. „Akkor ki vagy? Mit mondasz magadról?” Keresztelő János azzal válaszol
nekik, amit az írás mond róla. „A
pusztában kiáltó szó vagyok: Egyengessétek az Úr útját”, amint Izajás próféta
mondta. Isten szavainak a hallgatásából és az Istennel való kapcsolatból
megértette azonosságát és küldetését. És, hogyan van ez nálunk, hogyan határozzuk
meg, kik vagyunk, aszerint, amit mások bennünk szeretnének látni, vagy
aszerint, amit Isten mond rólunk?
Feladat a mai napra: Ezen
elgondolkodhatok, mit mondanék magamról, ki vagyok én?