XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

Jelen elmélkedés témája:

A következő elmélkedéseket a Ferenc Pápa "Gaudete et exsultate" című apostoli buzdításából vesszük.
A „Gaudete et exsultate” kezdetű apostoli buzdítás, a keresztény ember életszentségre szóló jézusi meghívottságából indul ki, és miközben rámutat a jelen kor veszélyes útvesztőire, kijelöli az evangéliumok ajánlotta utat. Az életszentségre meghívottság mindenkinek szól!

2020. január 4., szombat

Január 4.


Jn 1,35-42         (E szavak hallatára Jézus nyomába szegődött.)
Másnap megint ott állt János két tanítványával, s mihelyt meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: „Nézzétek, az Isten Báránya!” E szavak hallatára a két tanítvány Jézus nyomába szegődött. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik, megkérdezte: „Mit akartok?” Így feleltek: „Rabbi - ami annyit jelent, mint Mester -, hol lakol?” „Gyertek, nézzétek meg!” - mondta nekik. Elmentek vele, megnézték, hol lakik, s aznap nála is maradtak. A tizedik óra körül járhatott.

„Tegnap” arról nem volt szó, kinek mondta János „Nézzétek, az Isten Báránya!”. Ma, „másnap” pedig két tanítványához intézi ezeket a szavakat. Mivel Keresztelő János nagyon tudatában van küldetésének, hogy ő csak a Messiás útelőkészítője, nem ragaszkodik tanítványaihoz. Abban segít, hogy ők ahhoz forduljanak, aki nagyobb nála, aki az igazi Mester. Amikor János mondja: „Nézzétek, az Isten Báránya!”, nem csak akarja, hogy lássanak, hanem hogy menjenek Jézus után. Biztos nem szomorkodott, amikor tanítványai elhagyták és Jézus nyomába szegődtek. Jézus észrevette, hogy követik, és kérdéssel fordult hozzájuk: „Mit akartok?” A két tanítvány esetleg megdöbbent erre a megszólításra. Nem olyan módon válaszoltak a kérdésre, hogy magyarázatot adtak volna, csupán más kérdést tettek fel: „Rabbi, hol laksz?” A lakhely arról beszél, milyen az életmódja, ízlése, szokásai. Jézus ahelyett, hogy leírta volna lakhelyét, meghívta a tanítványokat, hogy menjenek vele és lássanak. Jézus szeretett volna, hogy lássák, ahogyan él, és hogy vele éljenek.
Hogyan történt nálunk az első Jézussal való személyes találkozás? Hogyan alakult? Ki vezetett minket Jézushoz? Mit mondott Jézusról? Talán többet kellett mondani, mint „Nézzétek, az Isten Báránya!” (nálam mindenképpen) ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődést Jézus után. Amikor mentünk utána, mi volt az első szó, mondat, amelyet intézett hozzánk? Mai imádságban engedjük meg, hogy Jézus újra kérdezzen tőlünk: Mit akartok? Mit akarsz, mit keresel nálam? És hogy kifejezzük neki, miért szeretnénk követni őt, nála tölteni életünket.
Feladat a mai napra: Az én lakóhelyemen helyet adok Jézusnak.