1Tessz 4,1-8 (A szív megtisztítása)
Továbbá kérünk és intünk titeket, testvérek,
Urunkban, Jézusban: Megtanultátok tőlünk, hogyan kell Istennek tetsző életet
élnetek; éljetek is hát így, s haladjatok egyre előbbre. Hiszen tudjátok,
milyen utasításokat adtunk nektek Urunk, Jézus által. Az az Isten akarata, hogy
szentek legyetek. Kerüljétek a tisztátalanságot. Mindegyiktek szentül és
tisztességesen éljen feleségével, és ne szenvedélyes érzékiségben, mint a
pogányok, akik nem ismerik az Istent. Senki se károsítsa meg és ne csalja meg
üzleti ügyben testvérét, mert az Úr megtorol minden ilyesmit, ahogy előbb már
megmondtuk és kifejtettük. Hiszen az Úr nem bűnös életre hívott bennünket,
hanem szentségre. Aki tehát az ilyen dolgokat megveti, nem az embert veti meg,
hanem az Istent, aki kiárasztotta ránk a Szentlelket.
A szív az erkölcsi személyiség
székhelye: "A szívből törnek elő a gonosz gondolatok, a gyilkosságok, a
házasságtörések, a paráznaságok" (Mt 15,19). A test vágyai ellen
folytatott harc magában foglalja a szív megtisztítását és a mérsékletesség gyakorlását:
Tartsd meg az egyszerűséget és légy ártatlan, és olyan leszel, mint a kisdedek,
akik nem ismerik az emberek életét pusztító gonoszságot (Hermasz: Pásztor 27,1).
(KEK 2517). A hatodik boldogság hirdeti: "Boldogok a tisztaszívűek, mert
ők meglátják az Istent" (Mt 5,8). A "tisztaszívűek" azok, akik
értelmüket és akaratukat összehangolják Isten szentségének követelményeivel,
főként három területen: a szeretetben (vö. 1Tesz 4,3--9; 2Tim 2,22), a tisztaságban, vagyis a szexuális rendezettségben (vö. 1Tesz 4,7; Kol 3,5; Ef 4,19), az igazság és az igazhitűség
szeretetében (vö. Tit 1,15; 1Tim
1,3--4; 2Tim 2,23--26). Összeköttetés van a szív, a test és a hit tisztasága között: A hívőknek
hinniük kell a hitvallás cikkelyeit, "hogy a hittel Isten igáját vegyék
magukra, az igát viselve helyesen éljenek, helyesen élvén megtisztítsák a
szívüket; szívüket megtisztítván megértsék, amit hisznek" (Szent Ágoston:
De fide et Symbolo 10). (KEK 2518). A"tisztaszívűek" azt az ígéretet
kapták, hogy színről színre meg fogják látni Istent és hasonlók lesznek
Őhozzá" (Vö. 1Kor 13,12; 1Jn
3,2). A szív
tisztasága a látás előfeltétele. Már most lehetővé teszi, hogy Isten szerint
lássunk, a másikat úgy fogadjuk, mint "felebarátot"; lehetővé teszi,
hogy az emberi testet, a sajátunkat éppúgy, mint a felebarátunkét, a Szentlélek
templomának és az isteni szépség egy megnyilvánulásának lássuk. (KEK 2519).
Érezzük, mennyire ellentétes felfogás uralkodik körülöttünk a világban. Aki
komolyan akarja testét úgy tisztelni és őrizni, mint az Isten szent templomát,
az hamarosan óriási megpróbáltatásokkal fog szembenézni. Mintha minden arra
ingerelne, hogy az ember csak az érzéki örömben találhatja meg teljes
boldogságát. Azáltal, hogy „minden lehetséges” az emberben olyan káoszt teremt,
hogy nemcsak rendezetlen életet él, hanem szinte képtelenné válik arra, hogy megtalálja
önmagát, miközben paradox módon pontosan a „mindenben” próbálja megtalálni
önmagát. A belső rendezettség, a tiszta szív segít abban, hogy meglássam az
Istent, és Istenben meglássam igaz voltomat és azt az utat, mely az élet felé
visz. A rendezettség párosítva mértékletességgel, fegyelmezettséggel pedig
erőt, védelmet is ad, hogy ki tudjunk tartani ezen az úton, és hosszú távon
valóban eljussunk célunkba, Isten színe látására, mely az emberi élet
legédesebb beteljesülése.
Feladat a mai napra: Ma megfigyelem életvitelemet. Mennyire van jelen
bennem a rend? Tudok-e fegyelmezett lenni, mértéket tartani? Mihez tartom
magam? Mi ad nekem stabilitást? És mi az, ami nem tudok elfogadni, amit másképp
látok? Folytassunk Istennel őszinte imabeszélgetést, és kérjük a Szentlélektől
azt a kegyelmet, hogy megvilágítsa nekünk az igazságot, ami egyben legnagyobb
biztonságunk, amihez tarthatjuk magunkat.