MTörv 30,15-20 (Az ember szabadsága)
Nézd, ma szemed elé tártam az életet és az üdvösséget,
a halált és a kárhozatot. Ha engedelmeskedsz az Úr, a te Istened parancsainak,
amelyeket ma adok neked, s szereted az Urat, a te Istenedet, az ő útjain jársz,
megtartod parancsait, törvényeit és rendelkezéseit, életben maradsz és
megsokasodsz, s az Úr, a te Istened megáld azon a földön, ahova indulsz, hogy
birtokodba vedd. Ha azonban elfordul szíved, s nem engedelmeskedsz, ha
elcsábulsz más isteneket imádni s nekik szolgálni, akkor ma tudtotokra adom: Menthetetlenül
elpusztultok, s azon a földön, amelyre a Jordánon átkelve elérkezel, hogy
birtokba vedd, nem fogtok sokáig élni. Ma tanúul hívom ellenetek az eget és a
földet: életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát
válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok, szeresd az Urat,
a te Istenedet, hallgass a szavára és ragaszkodj hozzá. Mert ez jelenti
számodra az életet s napjaidnak hosszúra nyúlását azon a földön, amelyre az Úr,
a te Istened megesküdött atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy
nekik adja.”
„Isten
értelmesnek teremtette az embert, személyi méltósággal ruházta föl, ami azt
jelenti, hogy ura tetteinek és felelős értük. "Isten ugyanis az embert »a
saját döntésére akarta bízni«, hogy a maga elhatározásából keresse Teremtőjét,
és hozzá ragaszkodva, szabadon jusson el a teljes és boldog
tökéletességre"(GS 17): "Az ember értelemmel van megajándékozva, s
ebben hasonlít Istenhez, elhatározásában és cselekvésében szabad." (Szent
Ireneusz)”. (KEK 1730). Érdekes, hogy a mai idézetben úgy tűnik,
mintha Isten mégis előírná az Izraelitáknak, hogy mit tegyenek, amikor Mózes
unszolja őket, hogy válasszák az életet, mintha a boldogságra akarná őket
kényszeríteni. Hol van itt a szabadság? A szabad döntés feltétele, hogy tudom,
mi mellett illetve mi ellen döntök. Pontosan azért, hogy jó döntést tudjanak
hozni, felvilágosítja őket arról, hogy melyik döntésnek mi a következménye: az
életnek az üdvösség, a halálnak a kárhozat. Ha pedig az életet válassza, akkor
konkrét lépésekkel meg is kell valósítani ezt: szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass a szavára és ragaszkodj
hozzá. Mert ez jelenti számodra az életet s napjaidnak hosszúra nyúlását azon a
földön, amelyre az Úr, a te Istened megesküdött atyáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak
és Jákobnak, hogy nekik adja. Az ember méltóságához tartozik, hogy ura
tetteinek és felelős értük, tehát értelmével át tudja gondolni és felfogni a
helyzetet, és megfontolt lépéseket tenni döntésének megvalósításának érdekében.
Mózes nagyon nyomatékosan figyelmezteti a népet. Miért volt szükségük erre a
nyomatékosságra, hiszen ők is értelemmel megáldott emberek voltak? Gondoljuk
csak át: Vajon mindig meggondolásból cselekszem? Ha körültekintünk önmagunkban
és a világban azt láthatjuk, hogy bár nagyon megfontoljuk, mit akarunk, mégis
sokszor egy érzelmi hullámból döntünk, eufóriából, bánatból, csalódásból,
haragból, stb. És számtalanszor meggondolatlanul cselekszünk, megbántunk
másokat, vagy saját kárunkat okozzuk. Isten segíteni akar nekünk azzal, hogy
szemünk elé tárja igazi méltóságunkat, és emlékeztetni akar minket szabadságunkra,
hogy az élet mellett tudjunk dönteni, és mindennapi életünkben azt lépésről
lépésre valóra is váltani.
Feladat a mai napra: Megfontolom, milyen konkrét lépéssel tudom ma tettekre váltani az élet
melletti döntésemet, és azt meg is teszem.