Iz 61, 1-2a. 10-11; Jn 1, 6-8; 19-28; Jn 1, 6-8; 19-28
Az
Úristen lelke van rajtam, mert felkent engem az Úr, elküldött, hogy örömhírt
vigyek a szegényeknek, hogy bekötözzem a megtört szívűeket; hogy hirdessem a
foglyoknak a szabadulást, és a megkötözötteknek a börtön megnyitását; hogy
hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét. Örvendezve örvendek az Úrban, ujjong
lelkem az én Istenemben, mert az üdvösség ruháiba öltöztetett engem, az igazság
palástját terítette rám; mint a vőlegényre, aki fölteszi fejdíszét, és mint a
menyasszonyra, aki ékszereivel díszíti magát. Mert amint a föld előhozza
sarját, és amint a kert kisarjasztja veteményeit, úgy sarjaszt az Úristen igazságot,
és dicséretet minden nemzet előtt.
Az adventi koszorún már a harmadik gyertya ég,
amelynek színe más, rózsaszín a lila helyett. Advent harmadik vasárnapján a
rózsaszín szintén a liturgikus ruha színe, arra utálva, hogy a bűnbánati időbe
beszivárog már a karácsonyi fény, Jézus születésének öröme. Arra hív meg minket
a mai „örömvasárnapja”, a „gaudete” vasárnap, hogy örüljünk, mert van örömhír
számunkra és ezzel valóban okunk van az örömre. Isten nem csak örömhírt hoz,
hanem Ő maga az örömhír: „Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz
majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus.” (Lk
2,10.11). Az örömet nem lehet erőltetni, parancsolni. Az öröm belülről fakad,
amikor Istennek e nagy ajándékát fogadjuk el: hogy értünk született az
Üdvözítő, aki képes bekötözni megtört szívünket, aki ki tud szabadítani az
önzés bezáró börtönéből, aki csak arra vár, hogy kegyelmezzen nekünk. Az Úr kegyelmének esztendeje értelme nem
más, mint hogy Isten kegyelmez nekünk és irgalmasságából bűneink adósságait elengedi.
Aki ezt tapasztálja, nem tud mást tenni, mint örömmel kiáltani Izajás
prófétához hasonlóan: „Nagy örömmel örvendezem az Úrban, lelkem ujjong az én
Istenemben, mert az üdvösség ruhájába öltöztetett, az igazság palástját
terítette rám; mint a vőlegényre, aki fölteszi fejdíszét, és mint a
menyasszonyra, aki ékszereivel díszíti magát.” Már nincs szüksége arra,
hogy máshol kis apró örömet szerezzen magának, pl. azáltal, hogy emberi díjakkal,
kitüntetésekkel díszítse magát, hanem engedi, hogy Isten az ő kegyelmével,
irgalmával, gyógyító szeretetével szépítse őt. Bár mennyire is szeretnénk
megtisztítani karácsonyra szívünket, csupán saját erőnkből nem fog sikerülni.
Szükségünk van Isten megelőző kegyelmére, arra, hogy ajánlatát fogjuk el: „Azt
tanácsolom neked: Végy tőlem tűzben kipróbált aranyat, hogy meggazdagodj; fehér
ruhát, hogy felöltözz, s ne lássék szégyenletes meztelenséged; kenetet, hogy
megkend szemedet és láss.” (Jel 3,18). Így karácsonyra a mi földünk
ugyancsak sarjat elő fog hozni, a dicséretet, az öröm és a szeretet
gyümölcseit. Mária életében látjuk, hogy mennyire Isten maga volt örömének oka,
és benne örvendezett. Mivel „Mária az Atya kicsiny szolgálóleánya, akiből
árad az örömteli hála.” (Ferenc pápa, Evangelii Gaudium 286) Ezért Mária
továbbra is kísérjen bennünket ezen az adventi úton, karácsony felé, és
tanítson olyan természetes egyszerűséggel hirdetni az örömhírt és elvégezni a
ránk bízott küldetésünket, ahogyan azt ő tette. „Valamennyien arra vagyunk
hivatottak, hogy fölkínáljuk másoknak a kifejezett tanúságtételt az Úr üdvözítő
szeretetéről, aki minden tökéletlenségünkön túl fölajánlja nekünk közelségét,
szavát és erejét, és így értelmet ad életünknek. A szíved tudja, hogy az élet
nem ugyanaz nélküle, tehát az, amit felfedeztél, az, ami segít élni és ami
reményt ad neked, ez az, amit közölnöd kell másokkal. Tökéletlenségünk nem
lehet mentség; épp ellenkezőleg, a küldetés állandó késztetés arra, hogy ne
kényelmesedjünk el a középszerűségben, hanem állandóan növekedjünk.” (EG121)
Kérjük tehát Szűz Máriát Ferenc pápa szavaival: „Szűz és Anya, Mária, te,
aki a Lélektől indítva befogadtad az élet Igéjét alázatos hited mélységébe,
amelyet maradéktalanul odaajándékoztál az Örökkévalónak. Te, aki beteltél
Krisztus jelenlétével, örömet vittél Keresztelő Jánosnak, aki felujjongott
anyja méhében. Te ujjongó lélekkel énekeltél az Úr csodálatos tetteiről.
Segíts, hogy kimondjuk a mi „igenünket”, most, amikor minden eddiginél jobban
meg kell szólaltatnunk Jézus örömhírét.”