XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. szeptember 2., kedd

Szeptember 2.



Zsolt 18,8-15                     (Akkor megingott a föld és megremegett)
Akkor megingott a föld és megremegett, a hegyek alapjai megrendültek, (remegés fogta el őket lángoló haragjától.)
Lehelete füstölgő felhő volt, szájából pusztító tűz lövellt, [izzóvá tette a parazsat].
Lehajtotta az egeket és leszállt, lába sötét felhőn nyugodott.
Kerubtól hordozva szállt tova, a szelek szárnyán suhant.
Köntöse: sötétség, amely körülfogta, öltözéke: sötét víz, sűrű felhő.
Az előtte járó fényességből jégeső és izzó parázs tört elő.
Mennydörgésben szólt az Úr az égből, a Magasságbeli hallatta szavát.
Kilőtte nyilait és szétszórta ellenségeit, villámot lövellt és eltiporta őket.

A zsoltár Dávid király tanúságtétele. Isten van, működik, hatalmas. Dávid impozáns képekkel ecseteli nekünk, miként tapasztalta Isten jelenlétét. Ő is annak nehézségével küzd, mint mindannyian, hogy hogyan is fejezze ki Isten jelenlétét. Hiszen kézzel nem tapintható, s szemmel sem látható módon történik. Lehet, hogy egy másik ember, aki mellettünk van, semmit nem tapasztal az egészből, vagy teljesen másképp látja. Mégis érzzük, hogy Isten van és működik. De miként? Hogyan tapasztalom meg Istent? Hogyan írnám le? Dávid kozmoszi képeket használ: földrengés, füst, tűz, sötétség, sötét víz, szél, sűrű felhő, fényesség, jégeső, izzó parázs, mennydörgés, villámok... Lehajtotta az egeket és leszállt. Leszállt, és hatalommal cselekedett, leküzdte ellenségeit. Nyilvánvaló, hogy ezek csupán képek. Hogy Isten maga milyen, azt nem tudhatjuk. Mégis érzékelhetünk valamit belőle, és képek által egy bizonyos analógiát fejezhetünk ki. Nem biztos, hogy Dávid természeti jelenségek révén menekült meg, pl. mert földrengés, vagy vihar támadt. De azt határozottan tapasztalta, hogy Isten úrrá lett a helyzeten, nagyon erőteljesen jelen volt benne. A képekben megpróbálja megfogni a megfoghatatlant, és ez azért jó, mert közelebb érzi magát Istenhez. Próbáljuk meg mi is. Mikor és milyen szituációban tapasztaltam meg az Isten jelenlétét? Milyen szavakkal írnám le azt, amit tapasztaltam? Megpróbálom leírni. Milyen képeket használnék én?
Feladat a mai napra:  A mai napon megfigyelem, miként van jelen Isten az életemben, a munkámban, a munkatársaim, családom, rokonaim, barátom, stb. által? Hogyan közli magát velem?