Zsolt 18,47-51 (Éljen az Úr, áldott legyen az én sziklám)
Éljen
az Úr, áldott legyen az én sziklám, dicsőség üdvöm Istenének!
Isten,
aki elégtételt adott nekem, aki a népeket meghódoltatta előttem.
Te,
aki haragos ellenfeleimtől megmentettél s az erőszak emberétől elragadtál.
Ezért
áldalak, Uram, a népek előtt, dicsőséget zengek nevednek.
Hiszen
nagy győzelmet adtál királyodnak, kegyes voltál fölkentedhez, Dávidhoz és
nemzetségéhez, mindörökké.
Dávid a
zsoltárát gyönyörű háladallal fejezi be. Éljen az Úr, áldott legyen
az én sziklám, dicsőség üdvöm Istenének! Mert megmentette őt haragos ellenfeleitől, az
erőszak emberétől, megszabadította őt, győzelmet adott fölkentjének. Dávid
összefoglalja élményét, és újból megerősödik, szívét az öröm, a boldogság és a
megnyugvás tölti el. Ez a visszatekintés, Isten működésének az összefoglalása
az elmúlt napokban nagyon fontos a lelki életben. Hitben megerősít minket, ha
végiggondoljuk utunkat az Istennel és rácsodálkozunk Isten hatalmára. Sokszor
szoktam olyan nagyon hálatelt szívvel mondani az Úrnak: Uram, te mindent jól
csináltál! Mert minden, mitől eleinte féltem, jó véget ért, mert Isten ott volt
velem, éreztem, amint kinyitja előttem az ajtókat, amint megerősít, kiárasztja
rám Szentlelkét, és egy kerek dolgot tud kihozni abból, amihez nekifogok. Ezért
szeretek az Istennel együttdolgozni. Biztos vagyok benne, hogy mindannyian már
többször tapasztaltunk ilyen helyzetet. Ezek megerősítik a hitünket. Gondoljuk
csak át, hogy ezen a héten mikor tapasztaltuk Isten jelenlétét, közreműködését,
vezetését? Mi sült el jól, hol éreztük, hogy ajtót nyitott előttünk, hogy
segített leküzdenünk egy kísértést, nehézséget?
Feladat a mai napra: A mai imádságunkat és napunkat töltse el a
hálaadás.