Jn 3,1-17 (aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát.”)
Volt
a farizeusok között egy Nikodémus nevű ember, egy zsidó tanácsos. Ez éjnek
idején fölkereste Jézust, s így szólt hozzá: "Rabbi, tudjuk, hogy Istentől
jött tanító vagy, hisz senki sem vihet végbe olyan jeleket, amilyeneket te
végbeviszel, ha nincs vele az Isten." Jézus azt felelte neki:
"Bizony, bizony, mondom neked: aki nem születik újjá, az nem láthatja meg
az Isten országát." Nikodémus megkérdezte: "Hogy születhet valaki,
amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja méhébe azért, hogy újra szülessék?"
Erre Jézus azt mondta: "Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízből és
(Szent)lélekből születik, az nem megy be az Isten országába. Ami a testből
születik, az test, ami a Lélekből születik, az lélek. Ne csodálkozz azon, hogy
azt mondtam: újjá kell születnetek. A szél ott fúj, ahol akar, hallod a
zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy. Így van vele mindenki, aki a
Lélekből született." "Hogyan lehetséges ez?" - kérdezte
Nikodémus. Jézus így válaszolt: "Izrael tanítója vagy, és nem érted?
Bizony, bizony, mondom neked: arról beszélünk, amit tudunk, s arról
tanúskodunk, amit láttunk, mégsem fogadjátok el tanúságtételünket. Ha földi
dolgokról beszélek, s azt sem hiszitek, hogy fogjátok hinni, ha majd a mennyei
dolgokról beszélek? Senki sem ment föl a mennybe, csak aki alászállt a
mennyből: az Emberfia (aki a mennyben van). Amint Mózes fölemelte a kígyót a
pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne
vesszen, hanem örökké éljen. Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött
Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem
azért küldte el Isten a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy
üdvösséget szerezzen a világnak.
Nikodémus úgy fordul Jézushoz, mint mesterhez,
aki Istentől jött, mivel látta Jézus cselekedeteit. Felismerte, hogy Jézus
tanításai hitelesek. Megtestesülve lenni a magasságos által, víz és lélek
általi születést jelent. De mit takar ez pontosan? Az örök életben való
részvételünket jelenti. Isten az életét adja nekünk. Mindenki, aki
megszületett részt vesz a szülei életében, tőlük kapjuk a génjeinket, és az
örökségünket. Minden élőlény, amely megszületett, anélkül létezik, hogy ezért
tennie kellett volna valamit. Nikodemus megkérdezte: „Hogy születhet valaki, amikor már öreg? Csak nem térhet vissza anyja
méhébe azért, hogy újraszülessék?” Nikodemus az emberi lehetőségekből indul ki és ez
ebben a formában megvalósíthatatlan. Jézus válasza, hogy fentről kell megszületnie
víz és lélek által. Ő megértette, hogy Lélek általi születésről van szó. De hogyan lehet
megvalósítani ezt? Jézus elmagyarázta Nikodémusnak, hogy ez a születés nem az
ember műve, hanem Jézus élete átadásával és halálával történik meg, Ő az örök
életet adja nekünk és a Szentlelkét. Az emberi létünket, akkor értjük meg
nagyobb mélységéiben, ha megnyílunk a hitre, a Szentlélekre. Ő az, aki működik
a lelkiismeretünkben és segít megérteni, hogy Jézus azért jött el hozzánk, hogy
részt vegyünk az Ő életében. Az Atyaisten Jézus által megváltotta az emberek
életét és örökéletet kaptunk: „Mert úgy
szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne,
az el ne vesszen, hanem örökké éljen”. (Jn 3,16) Az örök életünknek valaki megfizette az árát:
Jézus halála és feltámadása volt az ár.
Feladat a mai napra: Milyen értéket képvisel
számunkra az örök élet? A mai napon hogyan szeretnél hálát adni Istennek örök életedért?