ApCsel 5,12-16 (a kéz)
Az apostolok keze sok jelet és csodát művelt a
nép között. Mindnyájan egy emberként voltak a Salamon-csarnokban. Mások közül
senki sem mert közéjük elegyedni, de a nép magasztalta őket. A hívők - férfiak
és nők - egyre nagyobb számban csatlakoztak az Úrhoz. Még a betegeket is
kivitték az utcára, hordágyra fektették őket, hogy ha Péter arra megy, legalább
az árnyéka érje egyiket-másikat. Sőt még a Jeruzsálemhez közel eső városok népe
is odajött, hozták a betegeket, a tisztátalan szellemektől gyötörteket, s ezek
mind meggyógyultak.
Talán az első pillanatban szokatlanul hangozhat
számunkra, hogy a kéz a Szentlélek szimbóluma. Mit jelképez a kéz?
Tulajdonképpen a kéz nem csupán az emberi testnek egy része, hanem az ember
munkálkodásának, alkotásának az eszköze, és ezért az emberi tevékenységet
fejezi ki. Csak gondoljuk bele, vajon mi mindent nem csinálunk a kezünkkel? A
kéz mint a Szentlélek szimbóluma ennek megfelelően utal Isten tevékenységére.
Isten az emberi kézen keresztül is tevékenykedik a világban. Elsősorban Jézus keze
által, majd az apostolok keze által főleg gyógyító erejét és áldását mutatja
meg. „Jézus a kezét rájuk téve gyógyított betegeket (vö. Mk 6,5; 8,23) és
áldotta meg a gyermekeket, Vö. Mk 10,16). Az Apostolok Jézus nevében ugyanezt
teszik (vö. Mk 16,18; ApCsel 5,12; 14,3). Sőt a Szentlélek az Apostolok
kézrátétele által adatott (vö. ApCsel 8,17-19; 13,3; 19,6). A Zsidókhoz írt
levél a kézrátételt tanításának "alapvető igazságai" közé sorolja
(vö. Zsid 6,2). Az Egyház a Szentlélek mindenható kiáradásának e jelét
megtartotta szentségi lélekhívásaiban (epikléziseiben).” (KEK 699) Gondoljunk a
misére, amikor a pap az epiklézis imádságával a Szentlelket
hívja le az áldozati adományokra. De nemcsak a szentmisében, hanem minden
szentségben megtaláljuk az epiklézist. Ott azért hívjuk le a Szentlelket, hogy
a szentség kegyelmi hatása megvalósuljon. Máskor is megtapasztalhatjuk a
Szentlélek kiáradását egy emberi kéz által, pl. egy közös imádságban, amikor
valakiért imádkozunk, és az illetőre rátesszük kezünket. Legyen a mi kezünk is
olyan kéz, amelyen keresztül Isten áldást és gyógyítást adhat a környezetünkben
lévő embereknek.
Feladat a mai napra: Ráteszem valakire kezemet és kérem Isten áldását az
illetőre.