XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. augusztus 23., vasárnap

Augusztus 23.



Józs 24, 1-2a. 15-17. 1; Ef 5, 21-32; Jn 6, 60-69
Amikor ezt meghallották, a tanítványai közül sokan azt mondták: „Kemény beszéd ez! Ki hallgathatja ezt?” Jézus tudta magában, hogy tanítványai emiatt zúgolódnak, ezért azt mondta nekik: „Megbotránkoztat ez titeket? Hát ha majd látjátok az Emberfiát fölmenni oda, ahol azelőtt volt? A lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Az igék, amelyeket én mondtam nektek, lélek és élet. De vannak közületek egyesek, akik nem hisznek.” Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és hogy ki fogja őt elárulni. Majd hozzátette: „Ezért mondtam nektek: Senki nem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.” Ettől fogva a tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és már nem jártak vele. Jézus azért így szólt a tizenkettőhöz: „Talán ti is el akartok menni?” Simon Péter azt felelte: „Uram, kihez mennénk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és megismertük, hogy te vagy az Isten Szentje.”

A vasárnapi Evangéliumban egy összeütközésnek lehetünk tanúi. Jézus befejezi az Eucharisztiáról szóló tanítását. Tanítványai közül sokan megbotránkoznak Benne: „Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?” Nem tudnak mit kezdeni ezzel a tanítással, túl elvont, értelmetlen, abszurd számukra. Jézus azt mondja nekik: „Ez megbotránkoztat titeket? Hát ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a test nem használ semmit. A szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet. De vannak közöttetek, akik nem hisznek.” Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, hogy kik nem hisznek benne, és hogy ki fogja őt elárulni. Aztán így folytatta: „Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki. Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és többé nem jártak vele.” Jézusnak szembesülnie kellett azzal, hogy vannak, akik csak a test szerint tudnak gondolkodni, és képtelenek elfogadni Őt. Elfordulásukkal tulajdonképpen elvetik az Örök Életet. Jézus nem tartja őket vissza, engedi, hogy elmenjenek. Nem azért, mert nem érdekli Őt további sorsuk, hanem azért, mert az embereknek szabad akaratukban áll, hittel elfogadni vagy elutasítani tanítását. Isten sosem sértené meg szabadságunkat. De megkérdezi apostolaitól: „Ti is el akartok menni?” És egy gyönyörű hitvallást hallhatunk Pétertől: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje.” Ne zárjuk el szívünket Jézus tanításától! Ha talán van is olyan dolog, amit nem értünk, vagy nehezen tudunk csak elfogadni, ne forduljunk el Tőle, hanem kérdezzük Őt, kérjük az Atyától, hogy adja meg nekünk a hitet és magyarázza meg nekünk, hogy hinni tudjunk Benne, és megvallhassuk Őt az emberek előtt.
Feladat a mai napra: Ezen a héten olyan dolgokról beszélgetek Jézussal, amik számomra nehezen érthetőek. Kérem, hogy nyissa meg értelmemet, hogy felismerjem Őt, az Isten Szentjét.