Jer 24,6-7
Feléjük fordítom tekintetem, hogy jót tegyek velük,
és visszahozom őket ebbe az országba. Mert fölépíteni akarom őket, nem
lerombolni; elültetni őket, nem kigyomlálni. És szívet adok nekik, hogy
elismerjék: én vagyok az Úr. Ők az én népem lesznek, én meg Istenük leszek,
mert teljes szívükből hozzám térnek.
Belső
éhségünk és szomjúságunk különféle módon fejeződhet ki. Az ószövetség imádkozó
emberei az Isten utáni szomjúságukról beszélnek: „Isten, én Istenem, téged
kereslek, utánad szomjazik a lelkem!” (Zsolt 63,2) Szomjazzák, hogy lássák
Isten arcát: „Sokan mondják: Ki fordul még jóval felénk? Ragyogtasd ránk
arcodat, Uram!” (Zsolt 4,7) Sokszor tapasztalták, hogy Isten szeretettel
tekint rájuk. Vajon bennünk is létezik-e ez a szomjúság egy szerető tekintet
után? A gyerekek öntudatlanul keresik a szülök tekintetét, pozitív
megerősítésre szorulnak. Számunkra egy szeretetteljes tekintet építő, egy
barátságtalan, sötét tekintet azonban inkább elkerülünk.
Nem
rég egy ismerős hölgy kedvességből befogadta egy hétre főnökének már felnőtt
lányát, aki gyenge autizmusban szenvedett. A hét után a lány édesanyja meglepve
kérdezte a hölgytől: „Mit csináltál lányommal, annyira megváltozott, mennyire
megnyílt.” „Csak jóságosan néztem rá és szeretettel bántam vele.” Egy szerető
tekintet képes a másik embert kihozni önmagából.
Isten
a mai bibliai idézeten keresztül mondja nekünk: „Szeretettel fordítom feléd
tekintetemet. Rajtad tartom szememet jóindulattal. Jót akarok neked.”
Elhihetjük, hogy Isten mindig jóságosan tekint ránk. Nem azzal kínoz minket,
hogy arcát elfordítja tőlünk. Bár néha ez lehet a benyomásunk, ahogyan Izrael
népe is gondolta, Isten viszont bizonygatja: „Igaz, elhagytalak egy röpke
pillanatra, de most nagy irgalommal visszafogadlak. Amikor haragom fölgerjedt,
egy pillanatra elrejtettem előled arcomat. De most örökre szóló irgalommal
megkönyörülök rajtad. Az Úr mondja ezt, a te Megváltód.” (Iz 54,7-8) Most
örökre szóló irgalomból már nem fordítja el tőlünk arcát. Jézusban Isten
megmutatta vég nélkül szerető arcát. Amikor Péter megtagadta Jézust, Jézus „megfordult,
s rátekintett Péterre.” Ha számunkra Isten vagy Jézus tekintete inkább egy felülvizsgáló,
ellenőriző tekintetet jelent, kérjük tőle, „adj nekem szívet, hogy felismerjen.”
„Mutasd meg igazi arcodat!”
Feladat
a mai napra: Arra figyelek, hogyan reagálok az emberek tekintetére.
Igyekszem arra, hogy saját tekintetem jóságos legyen mások iránt.
--- A lap hátsó oldalát
felhasználhatjuk feljegyzéseknek! ---
Este:
lelkiismeretvizsgálat: Felfedeztem a mai napon Isten szeretetteljes tekintetét?
Miben látom, hogy jót tett velem? Kifejezem neki hálaadásomat. „Ragyogtasd rám arcod és szabad leszek.”
(Zsolt 80,20)