Zsid 10,19-23 (Reményünk,
hogy beléphetünk a szentélybe)
Testvérek,
Krisztus véréért megvan tehát a reményünk, hogy beléphetünk a szentélybe. Ezt
az élethez vezető új utat a függönyön, vagyis saját testén keresztül nyitotta
meg nekünk. Főpapunk is van, akit az Isten a népe fölé rendelt. Járuljunk hát
hozzá igaz szívvel, hitből fakadó bizalommal, hiszen a szívünk megtisztult a
rossz lelkiismerettől, és testünket is tiszta víz mosta le. Tartsunk ki
rendíthetetlenül reménységünk megvallásában, mert hűséges az, aki az ígéretet
tette.
„A remény az az
isteni erény, amellyel bizalmunkat Krisztus ígéreteibe vetve, és nem a saját
erőnkre, hanem a Szentlélek segítségére és kegyelmére támaszkodva törekszünk a
mennyek országára és az örök életre, mint boldogságunkra. "Tartsunk ki
rendíthetetlenül reményünk megvallásában, mert hűséges az, aki az ígéretet
tette" (Zsid 10,23). A Szentlélek "bőségesen áradt ránk Üdvözítőnk,
Jézus Krisztus által, hogy az ő kegyelméből megigazulva az örök élet reménybeli
örököseivé váljunk" (Tit 3,6--7).” (KEK1817). „A remény erénye
megfelel az Isten által minden ember szívébe oltott boldogságra törekvésnek;
fölemeli az emberi tetteket indító várakozásokat, megtisztítja és Isten országa
felé irányítja azokat; megóv a kislelkűségtől; támogat minden
elhagyatottságban; és kitágítja a szívet az örök boldogság várásában. A remény
lendülete megőriz a vak önszeretettől (egoizmustól), és elvezet a szeretet
boldogságára.” (KEK 1818). „A keresztény remény ismét
fölveszi és tökéletesíti a választott nép reményét, melynek kezdete és példája
Ábrahám -- Isten ígéreteibe vetett, Izsákban beteljesült, és az áldozat
próbatételében megtisztult -- reménye. Ő "a remény ellenére reménykedve
hitte, hogy sok nemzet atyja lesz" (Róm 4,18)”. (KEK 1819). Ha rátekintünk azonban
különösképpen Magyarország helyzetére, ill. sok honfitársunk helyzetére, akkor
ijesztő módon rádöbbennünk arra, mennyire hiányzik sokak szívéből a remény,
mennyire vette át helyét a kishitűség, a reménytelenség, a kilátástalanság. A
gonosz lélek különféle módon próbál minket elszakítani az Istentől. Így az
egyik leghatékonyabb módnak a reménytelenség tűnik. Nagyon fontos, hogy saját
életünkben észbe kapjunk, mi történik olykor velünk, ha a csüggedtség vagy
reményvesztettség vesz erőt rajtunk. Járuljunk hát Istenhez
igaz szívvel, hitből fakadó bizalommal Tartsunk ki rendíthetetlenül
reménységünk megvallásában, mert hűséges az, aki az ígéretet tette.
Feladat a mai napra: Ma megpróbálom megerősíteni a reményben azt, aki a
környezetemben elcsüggedt.