Iz 56,1-3a.6-8 (Házamat imádság házának hívják majd, minden nép számára)
Így szól az Úr:
„Tartsátok meg a jogot, és cselekedjetek igazságot, mert hamarosan eljön
szabadításom, és feltárul igazságom!” Boldog az az ember, aki ezt teszi, és az
ember fia, aki ehhez ragaszkodik: vigyáz, hogy a szombatot meg ne
szentségtelenítse, és vigyáz, hogy keze ne tegyen semmi rosszat. Ne mondja az
idegen fia, aki az Úrhoz csatlakozik: „Bizony, elkülönít az Úr engem népétől!”
És ne mondja a herélt: „Íme, én kiszáradt fa vagyok!” Az idegenek fiai pedig,
akik az Úrhoz csatlakoznak, hogy szolgáljanak neki, szeressék az Úr nevét, és
az ő szolgái legyenek; mindazt, aki vigyáz, hogy a szombatot meg ne
szentségtelenítse, és ragaszkodik szövetségemhez, elvezetem szent hegyemre, és
megörvendeztetem imádságom házában; égő- és véresáldozataik kedvesek lesznek
oltáromon; mert házamat imádság házának hívják majd, minden nép számára. Így
szól az Úristen, aki összegyűjti Izrael száműzöttjeit: „Még gyűjtök hozzá,
azokhoz, akik összegyűltek neki.”
Isten törvényei és prófétái által törődik népével. Izajás próféta által
szól hozzá: igazságos tettet és a jog megtartását kéri. Mert közeleg
szabadítása és feltárul igazsága. Boldognak mondja azt az embert, aki
ragaszkodik a törvényekhez és a különböző előírásokhoz. Új ígéretet ad a
pogányoknak: csatlakozhatnak az Úrhoz, bizonyos feltételek teljesítése esetén
ugyanabban a kiváltságban részesülnek, mint a választott nép. Az imádság
házában minden népet megörvendeztet. Izraelnek megvan a maga saját joga, az
Isten által közvetlen neki adott törvénye, amelyre büszke, és a legbecsesebb
kegynek tekinti. Az Újszövetségnek is megvan az Ószövetségi törvényt
beteljesítő, egyetlen mondatban foglalható parancsa: „Szeressétek egymást,
ahogy én szerettelek titeket” (Jn 13,34). Ha az Úr az Ószövetségben boldognak
mondja a törvényt megtartó embert, és örömmel tölti el a házát, ahol hozzá
imádkoznak, ezen felül még boldogabb az, aki hisz Jézusban. „Boldogok, akik nem
láttak, mégis hittek” (Jn 20,29). Az Újszövetség embere a Jézus által meghirdetett
boldogságprogram szerint él (vö Mt 5,3-12 és Lk 6,20-22). Az igazi imádók nem
az imádság házában, hanem „Lélekben és igazságban imádják az Atyát” (Jn 4,23).
Jézus azért jött, hogy életet adjon, egyben megmutassa az élethez vezető utat.
Ő az élet forrása, és az élet tanítómestere. Ő nem megszüntetni jött a
törvényt, hanem „édessé” és „könnyűvé” tenni. Követésére mindannyiunkat, a
hitetlen, kereső testvéreinket is hívja. Jézus mondja, hogy „jöjjetek hozzám
mind” és hogy „az én igám édes és az én terhem könnyű” (Mt 11,28.30). Boldog
vagyok- e, öröm tölti e el szívemet áldozatom felajánlásakor, imáimban, szívvel
teljesítem-e a törvényt, amelynek az alapját most már a szeretet adja meg. A
farizeus magatartás veszélye ma is fenyeget, ragaszkodhatunk úgy a vallási
cselekedeteinkhez, hogy szinte észrevétlenül lelketlenekké válnak. A jelen
világ pogányainak is közvetítsük azt, hogy az Evangélium által ők is részesei
az ígéretnek.
Feladat a mai napra: Imádkozom egy hitetlen megtéréséért.