Veronika megtörli Jézus arcát. 6. stáció.
„Bizony mondom nektek: Amit
e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Mt 25,40)
Veronika beírta nevét a szenvedés történetbe.
Ő ellentétje Cirenei Simonnak. Nem kényszerből, nem is nógatásból siet Jézus
elé, hanem mély részvéttel, hogy imádott Megváltójának enyhülést adhasson. Kezében vizes kancsó, karján egy tiszta kendő. Szinte
fut, hogy senki ne állja útját. Jézus ráemeli fájdalmas tekintetét és tudja,
hogy ez a leánya majd vele lesz egykor a Paradicsomban. Veronika odaér, és
nyújtaná a kancsót, hogy megitathassa Urát, de az őr meglöki – a korsó kiesik a
kezéből és összetörve ér a földre. Ekkor Veronika nagy szomorúsággal közel lép
Jézushoz és szelíd alázattal megtörli a véres drága Arcot. Fel tudjuk-e fogni,
milyen jólesik ez az Úrnak? Hiszen arcán folyamatosan, patakokban folyik a vér,
és nem tudja kezét használni, hogy néha legalább meg-megtörölhesse. A kendőn
azonnal kirajzolódik a Szent Arc lenyomata. Jézus meggyötört arcán enyhe mosoly
fut át, szeméből végtelen szeretet árad Veronika felé.
„Az Úr minden jócselekedeten
otthagyja lenyomatát, úgy mint Veronika kendőjén.” (Szent II.
János Pál pápa). Jézus az utolsó ítéletben arra tanít minket,
hogy. „Éheztem
ugyanis és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, vándor voltam és
befogadtatok, mezítelen
és felruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok, börtönben voltam és
fölkerestetek.” Ezután megkérdezik az igazak, mikor látták
őt így? És Jézus megmagyarázza:, hogy amit eggyel is tettek ezek közül, ővele
tették. (Mt 25, 35-36.40) Az igazak tehát nem is
tudták, hogy jót tettek. Magától értetődőnek érezték, hogy amit lehet,
megtegyék a bajba jutott felebarátjaiknak. Ez a tiszta szív ajándéka és
ismertetőjele.
Feladat a mai napra: Ma örömmel segítek egy
bajba jutott felebarátomon, esetleg egy hajléktalannak veszek ételt,
folyadékot, meghallgatom őt, vagy meglátogatok egy beteget. Elvégzem a pénteki
keresztutat.