XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. december 7., csütörtök

December 7.



hűtlenség/hűség            Óz 11,1-11
Gyermek volt még Izrael, amikor megszerettem, Egyiptomból hívtam meg a fiamat. De minél jobban hívtam őket, annál inkább eltávolodtak tőlem: Baaloknak áldoztak, bálványoknak gyújtottak jó illatot. Pedig én tanítottam meg járni Efraimot, a karomon hordoztam; mégsem ismerték el, hogy a gondjukat viseltem. Puha kötelékekkel vonzottam őket, a szeretet kötelékeivel. Olyan voltam hozzájuk, mint aki arcához emeli a csecsemőt; lehajoltam hozzá, enni adtam neki. Visszatér Egyiptom földjére, Asszíria lesz a királya, mert nem akarnak megtérni. Népem gyönge a hűtlenség miatt, Baalt hívják segítségül, de az nem emeli fel őket. Hogyan vethetnélek el, Efraim, hogyan hagyhatnálak el, Izrael? Szívem elváltozott, egész bensőm remeg. Nem hagyom, hogy fellobbanjon haragom: Efraimot nem pusztítom el többé, mert Isten vagyok, nem ember; a körödben élő Szent, és nem szeretem a pusztítást. Az Urat fogják követni.

Isten úgy nyilatkoztatta ki magát Izrael népének, mint az ő Istenük, aki szövetséget kötött velük. Azt várta Isten népétől, hogy hűséges maradjon a szövetséghez. De ez nem így történt; Izrael azokhoz az istenekhez fordult, amelyeket a pogány népek az ígéret földjén imádtak, a Baalokhoz, és a veszélyes helyzetekben más országoktól kértek segítséget, ahelyett hogy kizárólag Istenhez fordultak volna, benne, az ő segítségében bíztak volna. A prófétákon keresztül Isten azt fejezte ki, hogy mennyire fáj neki ez a viselkedés. A mai idézetet, mely az egyik legrégebbi írások közül való, Ózeás prófétánál találjuk meg. Feltűnik az a hatalmas ellentét, mely az Isten szerető viselkedése és a nép hűtlensége között áll fenn. Isten nem titkolja el érzéseit, sem pedig azt, hogyan küzd egy igazságos feleletért: „Milyen gonoszságot találtak bennem atyáitok, hogy eltávolodtak tőlem? ... engem elhagytak, az élő víz forrását, hogy ciszternákat ássanak maguknak, repedező ciszternákat, melyek nem tartják meg a vizet” (Jer 2,2.13). Népem gyönge a hűtlenség miatt.” Isten válasza a hűtlenségre nem a pusztítás, hanem a gyógyítás: „Meggyógyítom hűtlenségüket, s szívemből szeretni fogom őket, elfordul tőlük haragom” (Óz 14,5). Vagyis tovább szereti őket és meglátogatja őket, attól függetlenül, hogy azok milyen távol vagy közel állnak hozzá. „Ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg” írja szent Pál Isten hűségéről (2 Tim 2,13). És Isten hűsége a mi üdvösségünk. Megvizsgálom saját életemben hűtlenségem okát. Talán az a baj, hogy Isten szeretete sokszor elérhetetlen számomra, és ezért máshol keresem a szeretetet? Azt is nézem, hol találom magam hűségesnek! Megengedem Istennek, hogy kifejezze irántam való büszkeségét és szeretetét: Jól van, te hűséges, derék szolga. Mivel a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe! (Mt 25,23)
Feladat a mai napra: „A szeretet kötelékeivel vonzottam őket”- a szeretet egy gesztusát, egy jótéteményt teszek valakivel a családomban, vagy a munkahelyemen.