Jn 3,7-15 (Aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen)
Ne
csodálkozz azon, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek. A szél ott fúj, ahol
akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy. Így van vele
mindenki, aki a Lélekből született.”
„Hogyan lehetséges ez?” - kérdezte Nikodémus. Jézus így válaszolt:
„Izrael tanítója vagy, és nem érted? Bizony, bizony, mondom neked: arról
beszélünk, amit tudunk, s arról tanúskodunk, amit láttunk, mégsem fogadjátok el
tanúságtételünket. Ha földi dolgokról beszélek, s azt sem hiszitek, hogy
fogjátok hinni, ha majd a mennyei dolgokról beszélek? Senki sem ment föl a
mennybe, csak aki alászállt a mennyből: az Emberfia (aki a mennyben van). Amint
Mózes fölemelte a kígyót a pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is,
hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.
Jézus folytatja
Nikodémussal a beszélgetést. Újra a keresztségről beszél: hogy újjá kell
születnünk Szentlélekből. Talán helyettünk is megfogalmazza Nikodémus a
kérdést: „Hogyan lehetséges ez?” Csak a Szentlélek tesz minket képessé arra, hogy Istennel
kapcsolatban legyünk. Nekünk már nem kell megkeresztelkedni, hiszen, már meg
vagyunk keresztelve. De arra igencsak szükségünk van, hogy nap mint nap
megújulunk a ránk kiárasztott Szentlélekben. Isten azonban tudja, hogy az
embernek valamilyen módon jelre van szüksége. Isten láthatatlan és
megfoghatatlan számunkra. Hogyan higgyünk abban, akit nem látunk? Honnan tudjuk
azt, hogy van? Ezért jelt adott számunkra: Amint Mózes fölemelte a kígyót a
pusztában, úgy fogják fölemelni az Emberfiát is, hogy aki hisz benne, az el ne
vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,15).
„Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük. Ő a zsidóknak ugyan botrány, a
pogányoknak meg balgaság, a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök:
Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége. (1Kor 1,23-24). Mi a megfeszített és
feltámadt Krisztusban hiszünk, aki kereszthalála által megváltott minket, és
megnyitotta előttünk a mennyország kapuját.
Feladat a mai napra: Ma lehetőséget keresek arra, hogy időt töltsek
egy templomban vagy feszület előtt, és szemléljem Jézust, aki értem meghalt és
feltámadt.