Zsolt 103,3-5 (Megbocsátja minden bűnödet)
Megbocsátja
minden bűnödet, és meggyógyítja minden gyöngeséged.
Megmenti
életed a pusztulástól, kegyelemmel és irgalommal koszorúz.
Életed
eltölti javakkal, mint a sasé, megújul ifjúságod.
Áldjad,
lelkem, az Urat, és egész bensőm dicsérje szent nevét! De miért is áldjam és dicsérjem őt? Mert
megtapasztalhatom, hogy Isten mennyire jóságos. Ennek a zsoltárnak alapüzenete,
hogy Isten irgalmas hozzánk: Megbocsátja
minden bűnödet, és meggyógyítja minden gyöngeséged. Micsoda felszabadító üzenet, hogy az Úr megbocsátja minden bűnünket.
Nincs, amit nem tudna megbocsátani nekünk, még a legsúlyosabb bűnt is.
Nyilvánvaló azonban, hogy ahhoz, hogy megbocsássa a bűneinket megfelelő belső
magatartás szükséges. Dávid mélyen tudott bánatot érezni bűnei iránt. Annyira
szerette az Istent, hogy fájt neki, megtört a szíve azért, mert Isten
szeretetével visszaélt. Alázatos és megtört szívvel tudott folyamodni az Úrhoz.
Ez nagyon nyilvánvalóvá válik az 51. Zsoltárban, amikor Nátán próféta
szembesítette őt bűnével, amit Batsebával elkövetett, és így kérlelte az
Istent: „Könyörülj rajtam,
Istenem, hiszen irgalmas és jóságos vagy, mérhetetlen irgalmadban töröld el
gonoszságomat! Mosd le bűnömet teljesen, tisztíts meg vétkemtől! Gonoszságomat
beismerem, bűnöm előttem lebeg szüntelen. Egyedül teellened vétettem, ami színed előtt gonosz, azt tettem.” (Zsolt 51,3-6). A két zsoltár szorosan
összetartozik. Dávid tudott mélyen bocsánatot kérni, irgalomért könyörögni, és
ebben megtapasztalhatta Isten végtelen irgalmát. Talán a legfelszabadítóbb
tapasztalat, amikor megbocsátják nekünk azt a bűnünket, ami legsúlyosabban
nyomja a lelkünket. Néha azt gondoljuk, hogy ez alól senki sem tud minket
feloldozni. De az Isten képes bármi alól feloldozni minket. Ő az egyetlen, aki
letörölheti rólunk a szennyet, és új élettel tölthet el minket. Csak arra hív
minket, hogy ne féljünk hozzá folyamodni mindazzal, ami nyomja a lelkünket. Úgy
mint a csecsemőnek szüksége van arra, hogy friss pelenkát adjanak rá, úgy
nekünk is szükségünk van arra, hogy lelkünket az Isten tisztára mossa.
Feladat a mai napra: Átgondolom, és az Úr elé viszem
mindazokat a bűnöket, gyarlóságokat, terheket, amiket magammal cipelek.
Engedem, hogy megbocsásson nekem.