Ter 18, 1-10a; Kol 1, 24-28; Lk 10, 38-42
A mai vasárnapi olvasmányok a vendégszeretetről szólnak. Az ó-szövetségi
olvasmány a Teremtés könyvéből egy igen régi eseményről beszámol: ahogyan
Ábrahám nagylelkűen befogadott három idegen embert és vendégül látta őket. Mind
a mai napig nagy értéke van a vendégszeretetnek a keleti országokban, úgy
ahogyan Ábrahám azt megmutatta. Szerencsének tartotta, hogy vendégül láthatta
őket: „Uram, ha kegyelmet találtam színed előtt, ne kerüld el szolgádat”. -
A történet sajátossága, hogy felváltva három ill. egy személyről van szó, a
keresztények ezért látták a történetben szerepelő három személyében a
Szentháromság előképét. - Mivel csak a vendéglátás után tudta meg Ábrahám, hogy
maga az Isten volt a vendége, akinek nem csupán egy falat kenyeret adott,
ahogyan mondta: „Én pedig hozok egy falat kenyeret, hogy felüdítsétek
magatokat, aztán tovább mehettek”, hanem „tejet és vajat hozott,
meghozta az elkészített borjút is, és eléjük tette”. Ábrahám viselkedése
legyen számunkra is mintaképünk, hogy nagylelkűen befogadjuk a másikat. A
zsidókhoz írt levél felhívja figyelmünket a vendégszeretet fontosságára: „Ne
feledkezzetek meg a vendégszeretetről, mert általa egyesek tudtukon kívül
angyalokat fogadták be szállásra” (Zsid 13,2). Számunkra mint
keresztényeknek sokat jelent a vendégszeretet, mert hozzá tartozik a felebaráti
szeretethez és hisszük, hogy minden emberben valamilyen módon jelen van
Krisztus, hiszen azt mondta: „Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is
tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40). Néha a nem hívők még túltesznek
rajtunk és sokat tanulhatunk tőlük. Azt tapasztaltam, amikor egyszer részt
vettem egy zarándoklaton Fehéroroszországban és az egyik este négyen közülünk
egy nem hívő idős házaspár házában szállhattunk meg. A néni egy kulccsal bezárt
szekrényből vette ki a jól megőrizett finomságokat, amit rendkívüli alkalmakra
tartott fenn és megkínált minket velük. A néni a legdrágábbat, a legjobbat adta
a vendégeknek, ami számomra nagy lecke volt. Az evangéliumban pedig Jézus nem a
vendégszeretet ellen beszél. Téves interpretációja lenne a Máriáról és Mártáról
szóló történetnek. Éppen csak néhány héttel ezelőtt a vasárnapi evangéliumban
Jézus Simon házában a Simon és a bűnös asszony befogadása közötti különbséget
hangsúlyozta ki. Most, Márta és Mária házában, nem az a helyzet, hogy Jézus nem
becsülte volna meg Mártának a szolgálatát. Inkább arra akarta őt
figyelmeztetni, hogyan éli meg ezt a szolgálatot. Ha csak a munka sikere és elvégzése
áll előtérben és nem maga a vendég, akkor az nem helyes. Arra is kell figyelni,
mit szeretne a vendég és mire van szüksége. Mivel Jézus különleges vendég,
számára az a fontosabb, hogy Márta hallgasson rá és mi is hallgassunk rá.
Feladat a mai napra: Gyakorolom a nagylelkűséget és a
vendégszeretetet.