XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2013. július 21., vasárnap

Július 21.



Ter 18, 1-10a; Kol 1, 24-28; Lk 10, 38-42
A mai vasárnapi olvasmányok a vendégszeretetről szólnak. Az ó-szövetségi olvasmány a Teremtés könyvéből egy igen régi eseményről beszámol: ahogyan Ábrahám nagylelkűen befogadott három idegen embert és vendégül látta őket. Mind a mai napig nagy értéke van a vendégszeretetnek a keleti országokban, úgy ahogyan Ábrahám azt megmutatta. Szerencsének tartotta, hogy vendégül láthatta őket: „Uram, ha kegyelmet találtam színed előtt, ne kerüld el szolgádat”. - A történet sajátossága, hogy felváltva három ill. egy személyről van szó, a keresztények ezért látták a történetben szerepelő három személyében a Szentháromság előképét. - Mivel csak a vendéglátás után tudta meg Ábrahám, hogy maga az Isten volt a vendége, akinek nem csupán egy falat kenyeret adott, ahogyan mondta: „Én pedig hozok egy falat kenyeret, hogy felüdítsétek magatokat, aztán tovább mehettek”, hanem „tejet és vajat hozott, meghozta az elkészített borjút is, és eléjük tette”. Ábrahám viselkedése legyen számunkra is mintaképünk, hogy nagylelkűen befogadjuk a másikat. A zsidókhoz írt levél felhívja figyelmünket a vendégszeretet fontosságára: „Ne feledkezzetek meg a vendégszeretetről, mert általa egyesek tudtukon kívül angyalokat fogadták be szállásra” (Zsid 13,2). Számunkra mint keresztényeknek sokat jelent a vendégszeretet, mert hozzá tartozik a felebaráti szeretethez és hisszük, hogy minden emberben valamilyen módon jelen van Krisztus, hiszen azt mondta: „Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40). Néha a nem hívők még túltesznek rajtunk és sokat tanulhatunk tőlük. Azt tapasztaltam, amikor egyszer részt vettem egy zarándoklaton Fehéroroszországban és az egyik este négyen közülünk egy nem hívő idős házaspár házában szállhattunk meg. A néni egy kulccsal bezárt szekrényből vette ki a jól megőrizett finomságokat, amit rendkívüli alkalmakra tartott fenn és megkínált minket velük. A néni a legdrágábbat, a legjobbat adta a vendégeknek, ami számomra nagy lecke volt. Az evangéliumban pedig Jézus nem a vendégszeretet ellen beszél. Téves interpretációja lenne a Máriáról és Mártáról szóló történetnek. Éppen csak néhány héttel ezelőtt a vasárnapi evangéliumban Jézus Simon házában a Simon és a bűnös asszony befogadása közötti különbséget hangsúlyozta ki. Most, Márta és Mária házában, nem az a helyzet, hogy Jézus nem becsülte volna meg Mártának a szolgálatát. Inkább arra akarta őt figyelmeztetni, hogyan éli meg ezt a szolgálatot. Ha csak a munka sikere és elvégzése áll előtérben és nem maga a vendég, akkor az nem helyes. Arra is kell figyelni, mit szeretne a vendég és mire van szüksége. Mivel Jézus különleges vendég, számára az a fontosabb, hogy Márta hallgasson rá és mi is hallgassunk rá.
Feladat a mai napra: Gyakorolom a nagylelkűséget és a vendégszeretetet.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma