Mt 5,21-26 (A béke megőrzése)
Hallottátok, hogy a régiek ezt a parancsot
kapták: Ne ölj! Aki öl, állítsák a törvényszék elé. Én pedig azt mondom nektek:
Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart embertársával. Aki embertársát
ostobának nevezi, állítsák a nagytanács elé. Aki azt mondja neki, hogy te
bolond, méltó a pokol tüzére. Ha tehát ajándékot akarsz az oltáron felajánlani,
és ott eszedbe jut, hogy embertársadnak valami panasza van ellened, hagyd ott
ajándékodat az oltár előtt, s menj, előbb békülj ki embertársaddal, aztán térj
vissza és ajánld fel ajándékodat. Ellenfeleddel szemben légy békülékeny
idejében, amikor még az úton vagy vele, nehogy átadjon ellenfeled a bírónak, a
bíró pedig a poroszlónak, és börtönbe kerülj. Bizony mondom neked, nem
szabadulsz ki, amíg az utolsó fillért is meg nem fizeted.
A "Ne ölj!" (Mt
5,21) parancsolatra hivatkozva Urunk megköveteli a szív békéjét, és elutasítja
a gyilkos harag és gyűlölet erkölcstelenségét: A harag a bosszú vágya.
"Kívánni a bosszút, annak kárára, aki büntetendő, nem megengedett"; de
dicséretes a jóvátétel kiszabása, "a víciumok javítására és az
igazságosság értékének megőrzésére" (Aquinói Szent Tamás: ST II--II, 158,
1 ad 3). Ha a harag eljut a felebarát megölésének vagy súlyos megsebesítésének
elhatározásáig, súlyosan vét a szeretet ellen, halálos bűn. Az Úr azt mondta:
"Már azt is állítsák a törvényszék elé, aki haragot tart testvérével"
(Mt 5,22). (KEK 2302). A szándékos gyűlölet ellenkezik a szeretettel. A
felebarát gyűlölete bűn, amikor az ember megfontoltan rosszat kíván neki. A
felebarát súlyos gyűlölete bűn, amikor megfontoltan súlyos rosszat kíván neki.
"Én pedig azt mondom nektek, szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok
üldözőitekért. Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak..."(Mt 5,44--45) (KEK 2303).
Az emberi élet tisztelete és fejlődése megkívánja a békét. A béke nemcsak a
háború hiánya, és nem korlátozható a szembenálló erők egyensúlyának
biztosítására. A béke nem érhető el a földön a személyek javainak védelme, az
emberek közötti szabad kommunikáció, a személyek és a népek méltóságának
tiszteletben tartása és a testvériség állhatatos gyakorlása nélkül. A béke a
"rend nyugalma" (Szent Ágoston: De civitate Dei 19, 13). Az
"igazságosság műve" (Iz 32,17) és a szeretet következménye (II. Vat.
Zsinat: GS 78). (KEK 2304). A földi béke Krisztus békéjének képe és gyümölcse,
aki a messiási "béke Fejedelme" (Iz 9,5). Keresztjének vére által
megölte az ellenségeskedést önmagában (Vö. Ef 2,16), kibékítette az embereket
Istennel, és Egyházát az emberi nem egységének és Istennel való egyesülésének
szentségévé tette (Vö. II. Vat. Zsinat: LG, 1.). "Ő, a mi
békességünk" (Ef 2,14). És kijelenti, hogy "boldogok a
békességszerzők" (Mt 5,9). (KEK 2305). Akik lemondanak az erőszakos és
véres tettekről és az emberi jogok biztosítására a védekezésnek a leggyengébbek
számára is hozzáférhető eszközeihez folyamodnak, az evangéliumi szeretetről
tanúságot tesznek, föltéve, hogy ez megtehető a többi ember és a társadalom
jogainak és kötelességeinek kára nélkül. Törvényesen tanúsítják az életet és
tárgyakat pusztító erőszakhoz folyamodás fizikai és erkölcsi veszedelmének
súlyosságát (II. Vat. Zsinat: GS 78). (KEK 2306).
Feladat a mai napra: Arra
figyelek, mit gondolok vagy mondok, amikor valami vagy valaki felbosszant
engem. Feljegyzem magamnak egy naplóban, majd este elgondolkozom rajta a mai
evangélium és Katekizmus tanításának fényében.