Lk 6,20-23 (Boldogok vagytok...)
Ekkor
tanítványaira emelte tekintetét és megszólalt: „Boldogok vagytok, ti szegények,
mert tiétek az Isten országa. Boldogok vagytok, hogy most éheztek, mert jól
fogtok lakni. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok. Boldogok
vagytok, ha gyűlölnek benneteket az emberek, kizárnak körükből és
megrágalmaznak, s neveteket, mint valami szégyenletes dolgot, elvetik az
Emberfia miatt. Örüljetek azokban a napokban, ha majd ez bekövetkezik, és
ujjongjatok, mert nagy jutalomban részesültök a mennyben! Atyáik is így bántak
a prófétákkal.
Jézus ebben
beszédében rámutat nekünk egy teljesen más értékrendre. És első olvasásra
lehet, hogy nem értünk vele egyet. Hiszen miért lehet boldog az, aki szegény,
aki éhezik, sír vagy akit gyűlölnek és kitaszítanak? Nyilván nem azért boldog
az ember, mert ez történik vele. Jézus inkább másra akarja felhívni a
figyelmünket: az anyagi jólét, a siker, a közösség önmagában még nem tesz boldoggá.
Hozzáteszi: az Emberfia miatt. És ez egy fontos
szempont. Hiszen az evangélium szerinti élet nem óv meg minket a nehézségektől,
sem a kudarcoktól, küzdelmektől, vagy megaláztatástól. Aki azonban az
evangélium szerint él, annak az élete más talajon áll: Isten szeretetébe és
jelenlétébe gyökerezik. A hit egy nagyon fontos ajándék: hiszen
megtapasztalhatjuk, hogy nem vagyunk egyedül. Isten nem hagy minket magunkra,
hanem velünk szenved és küzd, megosztja sorsunkat. És ő tesz bennünket képessé
arra, hogy közösséget építsünk, szeressünk, megbocsássunk, újrakezdjünk. Erre
hív minket Jézus, hogy belőle éljünk. Kövessük az ő példáját, keressük
közösségét, és meglátjuk, hogy valóban boldogok leszünk.
Feladat a mai napra: Megosztom a mai
nehézségeimet Jézussal.