XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. május 29., péntek

Május 29.



2Kor 9,6-12                     (jóság, kedvesség)

Azt mondom ugyanis: Aki szűken vet, szűken is arat; s aki bőven vet, bőven arat. Mindenki elhatározásának megfelelően adjon, ne kelletlenül vagy kényszerűségből, mert Isten a jókedvű adakozót szereti. Isten elég hatalmas ahhoz, hogy bőven megadjon nektek minden adományt, hogy mindig és minden tekintetben bőven ellátva készen legyetek minden jótettre. Az Írásban ezt olvassuk: Osztogat, adakozik a szegénynek, és jósága mindvégig megmarad.(Zsoltár 112,9) Aki pedig magot ad a magvetőnek és kenyeret táplálékul, megsokasítja vetésteket, és megszaporítja jótékonyságotok gyümölcsét, hogy mindig gazdagon teljék nektek mindenféle adakozásra. Ez a mi közvetítésünkkel másokból hálát vált ki Isten iránt. Mert, ha ebbe a szent szolgálatba bekapcsolódunk, azzal nemcsak a szentek szükségletét elégítjük ki, hanem Isten iránt is őszinte hálára indítunk.

Milyen jó lenne, ha a családban mindig jóságos és kedves emberek vennének körül minket. Igen, szép lenne, de nem szabad ezt először elvárnunk a többiektől, hanem arra kell törekednünk, hogy életünk teremje meg a Szentlélek eme gyümölcsét: a jóságot és a kedvesség. A jóság, amit az ember kifejez, mindig visszatükröz valamit az Isten jóságából és része az Isten jóságának. Az ember jóságának a mértéke nem lehet más, mint maga az Isten jósága, mert Isten jósága tökéletes. sága mindvégig megmarad, idézi szent Pál a zsoltár szövegét (Zsoltár 112,9). A siralmak könyve is beszél Isten végtelen jóságáról: „Az Úr ... jósága és kegyelme még nem merült ki. Minden reggel újjáéled, nagy az ő hűsége” (Siral 3,22). Isten jót akar az embereknek és jósága abban mutatkozik meg, hogy bőven ad az övéből, osztogatja adományait. Isten a jókedvű adakozót szereti, mert szereti azt, ha valaki olyan jóságosan, nagylelkűen igyekszik adni, mint ő. És jótetteinkből semmit sem hagy elveszni: „Mint a pecsétgyűrűt, őrzi az Úr jótettedet, mint szeme világát, az ember jóságát” (Sir 17,22). Magunkat is fölépít a jóságunk. „Az embert a jósága teszi kedvessé” (Péld 19,22), és tapasztalhatjuk, hogy aki ad, annak mindig is lesz, mivel Isten megszaporítja jótékonyság gyümölcsét. Erősítsen meg minket a Szentlélek, hogy ne fáradjunk bele a jótettekbe, hanem, amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, főképpen pedig a családtagjainkkal (vö. Gal 6,9.10).
Feladat a mai napra: Kérem, hogy a Szentlélek mutassa meg, hogyan tudok a mai napon jót tenni valakivel a családomból.