Jn 11,24-27 (Isten igéjébe van az örök élet)
„Én
vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.
Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. Hiszed ezt?” ”Igen, Uram
- felelte -, hiszem, hogy Te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön.”
Ki az, aki nem vágyna arra, hogy örök élete legyen, hogy mindaz, amit
itt a földön élt, örök értékű, tartós legyen? De miért is lenne értelme a földi
küzdelemnek, az evangélium szerinti életnek, ha nem létezne föltámadás,
örökkévalóság, és az örök élet? Szent Pál mondja: „Ha csak ebben az életben
reménykedünk Krisztusban, minden embernél szánalomra méltóbban vagyunk” (1
Kor 15,19). Jézus ma azt mondja nekünk: Én vagyok a feltámadás és az
élet. Isten, aki örökkévaló,
Igéjében is örök értékű és örök életet adó. Az Ige maga Jézus Krisztus
személye. Erre döbbentek rá az apostolok is, amikor Jézus tanítását hallgatták.
A mennyei kenyérről szóló tanítás végén tanítványai közül sokan visszahúzódtak,
mert megbotránkoztak azon, hogy Jézus
saját testét akarja eledelül adni. Jézus akkor megkérdezte apostolaitól: „Ti
is el akartok menni?” Péter akkor azt a vallomást tette: „Uram, kihez
mennénk? Tiéd az örök életet adó tanítás” (Jn 6,67-68). Jézus az Atya örök
Igéje, és szavai szerint: Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog. Az,
aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. Isten Igéje, ami már
itt és most beépül a földi életünkben a
tanítás és a szentségek által, egy örök életre megmaradó értéket hordoz
magában, az örök életet táplálja bennünk.
Feladat a mai napra: Engedjük
meg Jézusnak, hogy a mai napon örök
életünket táplálja bennünk saját jelenlétével, tanításával és a szentségekkel.