Jn 11,45-55 (Jézus
meg fog halni a nemzetért)
Sokan a zsidók közül, akik Máriához és Mártához
jöttek, és látták, amit tett, hittek benne. De néhányan közülük elmentek a
farizeusokhoz, és elmondták nekik, hogy Jézus mi mindent cselekedett. Erre a
főpapok és a farizeusok összehívták a főtanácsot, és azt mondták: »Mit
csináljunk? Ez az ember ugyanis sok csodajelet művel. Ha hagyjuk ezt neki,
mindnyájan hinni fognak benne. Akkor eljönnek a rómaiak, és elpusztítják
országunkat és nemzetünket.« Egyikük pedig, Kaifás, aki abban az esztendőben
főpap volt, azt mondta nekik: »Ti nem tudtok semmit, s arra sem gondoltok, hogy
jobb nektek, ha egy ember hal meg a népért, mint ha az egész nemzet elveszik!«
Ezt pedig nem magától mondta, hanem, főpap lévén abban az esztendőben,
megjövendölte, hogy Jézus meg fog halni a nemzetért, és nemcsak a nemzetért,
hanem hogy az Isten szétszórt gyermekeit egybegyűjtse. Attól a naptól tehát
elhatározták, hogy megölik őt. Ezért Jézus már nem járt nyilvánosan a zsidók
közt. Elment onnan a puszta melletti vidékre, egy Efraim nevű városba, és ott
tartózkodott a tanítványaival együtt.
A Lázár
feltámasztásáról szóló részre következik egy beszámoló arról, ahogyan a zsidók,
a farizeusok és a főpapok reagálnak arra. Látjuk, hogy a visszahatás nem
egyforma. Vannak olyanok, akik most hisznek Jézusban, mások pedig elhatározzák,
hogy megölik őt. Ez pedig bebizonyítja, hogy nem igaz, hogy minden csodára
egyenesen a hit következik – ahogyan sokan mondják, „ha látom a csodát, akkor
hiszek”. Igaz is amit Jézus az egyik példázatban mond: „Ha Mózesre és a
prófétákra nem hallgatnak, még ha a halottak közül támad is fel valaki sem
fognak hinni!” (Lk 16,31). A főpap Kaifás Jézus halálába beleegyezik,
államérdeket pártol. Szavaival mást akart kifejezni, de akaratlan Istennek a
szócsője lett, közvetíti Isten akaratát: Jézus meg fog halni az emberek
megváltásáért. Jézus haláláról nem csupán az emberek döntenek, ha az Atyaisten
nem engedné, nem történné. Ahogyan látjuk Lázárnál, hogy betegsége és halála nem
csúszik ki az Atya és Jézus kezéből, így Jézus halála sem. Ebben a fejezetben
sok jelkép már utal Jézus halálára és temetésére, pl. a sírbarlang, a pólyák, a
kendő; és az idő adatai. Az Atya sem fogja hagyni szeretett Fiát a sírban,
Jézus fel fog támadni, az első a halottak közül, hogy mi is vele együtt
feltámadjunk.
Feladat a mai napra: Kérdezzem Istentől, hogy mutassa meg, milyen
szándéka van velem ezen a napon, hogyan lehetek helyes eszköze.