Zsolt 118,1.6-7.17-25.27.29(Hasonlók leszünk hozzá mindörökre, és vég nélkül dicsőítsük Őt)
1Adjatok hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart. 6Az Úr velem van, nem félek, ember mit árthatna nekem? 7Az Úr velem van, segítségemre jön; ellenfelem szégyenben marad. 17Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit. 18Megfenyített az Úr, igen, megfenyített, de nem szolgáltatott ki a halálnak. 19Tárjátok ki nekem az igazság kapuit, bemegyek, hogy hálát adjak az Úrnak. 20Ez az Úrhoz vezető kapu, az igazak mennek be rajta. 21Hálát adok neked, mert meghallgattál, te lettél szabadítóm. 22A kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé lett. 23Az Úr vitte végbe ezt: csodálatos dolog a szemünkben. 24Ezt a napot az Úr szerezte: ujjongjunk és örüljünk benne! 25Uram, küldj szabadulást, Uram, adj áldást és kegyelmet! 27Az Úr az Isten, az ő fénye világít nekünk. 28Istenem vagy, hálát adok neked, Istenem, hálaénekkel dicsőítelek! 29Adjatok hálát az Úrnak, mert jó: irgalma örökké tart.
„Az Egyház tudja, hogy Eucharisztiájában az Úr már most eljön és benne közöttünk van. Mégis, ez a jelenlét elfátyolozott. Ezért ünnepeljük mi az Eucharisztiát úgy, hogy "reménykedve várjuk Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljövetelét", és kérjük, hogy "országodban majd reményünk szerint (mindannyian) dicsőségedben örökre részesüljünk, amikor letörölsz szemünkről minden könnyet, és színről színre látunk téged, Istenünk. Hasonlók leszünk hozzád mindörökre, és vég nélkül dicsőítünk téged, Krisztus, a mi Urunk által".” (KEK 1404)
„E nagy reménységnek, tudniillik az új égnek és az új földnek - melyekben igazságosság lakik - nincs biztosabb záloga, sem nyilvánvalóbb pecsétje, mint az Eucharisztia. Valójában valahányszor e misztériumot ünnepeljük, "megváltásunk műve valósul meg", és mi "egy kenyeret (...) (törünk meg), mely a halhatatlanság orvossága, ellenméreg, hogy meg ne haljunk, hanem mindig éljünk Jézus Krisztusban".“ (KEK 1405)
Feladat a mai napra: Saját szavammal kifejezem hálámat Istennek e héten kapott kegyelmekért, ajándékokért.