Jn 3,5-8 (A Szentlélek tulajdonneve)
Erre Jézus azt mondta: „Bizony, bizony, mondom
neked: Aki nem vízből és (Szent)lélekből születik, az nem megy be az Isten
országába. Ami a testből születik, az test, ami a Lélekből születik, az lélek.
Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam: újjá kell születnetek. A szél ott fúj,
ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy. Így van
vele mindenki, aki a Lélekből született.”
„"Szentlélek"a tulajdonneve Annak, akit az Atyával és a Fiúval
együtt imádunk és dicsőítünk. Az Egyház ezt a nevet az Úrtól kapta, és új
gyermekeinek keresztségében vallja meg (vö. Mt 28,19). A "Lélek"
(latinul Spiritus) szó a héber ruah szót fordítja, ami eredeti értelmében
fuvallatot, levegőt, szelet jelent. Jézus pontosan a szél érzékletes képét
használja, hogy Nikodémusnak elmagyarázza annak transzcendens újdonságát, aki
személy szerint Isten Lehelete, isteni Lélek. Másrészt a Lélek és a Szent a
Három isteni Személy közös attribútuma is. De a Szentírás, a liturgia és a
teológiai nyelv e két szó összekapcsolásával a Szentlélek kimondhatatlan
Személyét jelöli, anélkül, hogy ezt össze lehetne téveszteni a
"lélek" és a "szent" más használatával.” (KEK 691)
Mint Nikodémust egykor,
ma Jézus arra hív minket, hogy menjünk be az Isten országába azáltal, hogy
engedjük, hogy a Szentlélek, az Isten Lehelete fújjon át minket és formálja át
életünket. Nem fogható, kiszámítható, kalkulálható Ő és működése, azonban mégis
érezhetően érinti életünket, lelkünket. Kérdés azonban, hogy vajon tényleg
merjük-e kitenni magunkat működésének, amikor inkább mi magunk szeretnénk
meghatározni életünk irányát? Szentlélek, add meg nekünk a meggyőződést, hogy
bár kiszámíthatatlan vezetésed, de mindig a javunkra válik, megszentelésünkre
szolgál, és új emberré tesz minket, isteni, szent emberré.
Feladat a mai napra: Figyelek a váratlan dolgokra, melyek a mai napon
történnek. Próbálom megkülönböztetni, mi van Istentől és mi nem.