Ám 6, 1a. 4-7; 1 Tim 6, 10-19; Lk 16, 19-31
Minden bajnak gyökere ugyanis
a kapzsiság: jó néhányan, akik hozzá szegődtek, eltévelyedtek a hittől, és sok
gyötrelmet okoztak maguknak. Te azonban, Isten embere, menekülj ezektől!
Törekedjél inkább igazságos lelkületre, életszentségre, hitre, szeretetre,
türelemre és szelídségre. Vívd meg a hit jó harcát, szerezd meg az örök életet,
hiszen erre kaptál hivatást, s erre tetted le számos tanú előtt az igaz
hitvallást. Felszólítalak az Isten nevében, aki mindeneket éltet, és Krisztus
Jézus nevében, aki Poncius Pilátus előtt tanúságot tett az igazság mellett,
teljesítsd megbízatásodat bűntelenül és feddhetetlenül Urunk, Jézus Krisztus
eljöveteléig. Ezt a kellő időben megmutatja a boldog és egyedüli uralkodó, a
Királyok Királya és Urak Ura, aki egyedül halhatatlan, aki megközelíthetetlen
fényességben lakik, akit senki nem látott, s nem is láthat; övé a dicsőség és
az örök hatalom! Az e világ gazdagjait
figyelmeztesd, hogy ne legyenek gőgösek, és reményüket ne bizonytalan vagyonba
vessék, hanem az Istenbe, aki bőven megad nekünk mindent megélhetésünkhöz.
Tegyenek jót, gazdagodjanak jótettekben, szívesen és együttérzéssel
adakozzanak. Így biztos alapot gyűjthetnek a jövőre, és elnyerik az igazi
életet.
Mikor hallgatnak az emberek végre az okos szóra? - Vajon nem teszünk fel mi
is hasonló kérdést, amikor mostanában hallgatjuk a híreket a világ
eseményeiről, pl. a polgárháborúról Szíriában, vegyi fegyverek használatáról,
keresztényüldözésről Pakisztánban stb. Még szemem előtt van a nagy címsor az
egyik német újságban a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után: „Ez a nap
megváltoztatta a világot. Ezentúl minden más lesz.” De azóta tényleg
lénylegesen változott a világot, megtértek az emberek, jobb lett a világ? Vagy
nem maradt-e minden inkább a régiben? A jövendölések, hogy 2012-ben vége lesz a
világnak, nem vezettek nagy megtérésekre. Sokan azt gondolják, hogy ha még
nagyobb katasztrófák történnének, akkor csakugyan megváltoznának az emberek. A
mai evangéliumi példabeszédben halljuk, hogy a gazdag ember azt hiszi, hogy ha
elmenne hozzájuk Lázár, és bizonyságot tenne előttük, az öt testvére
megváltoztatná az életmódját és így nem jutna a gyötrelmek helyére. Ábrahám
erre azt felelte neki: „Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, még ha a
halottak közül támad is fel valaki, annak sem hisznek.” Kire hallgatunk? - ez a
példabeszéd kulcskérdése. Vagyis az a kérdés: miért nem elégszünk meg azzal és
nem hallgatunk arra, amit Isten már mondott nekünk? Ha ma – én és te – Isten
szavára hallgatunk, akkor más lesz a világ. Amit Isten a biblián keresztül mond
nekünk, azt kell a szívünkre vennünk. Így a mai szavát is: „Te azonban, Isten embere, menekülj ezektől!
Törekedjél inkább igazságos lelkületre, életszentségre, hitre, szeretetre,
türelemre és szelídségre.” Ha ezeket a szavakat komolyan vennénk, és a
szerint élnénk, tényleg megváltozna a körülöttünk levő világ. És mire gondol
Szent Pál, hogy mitől kéne menekülnünk? Elsősorban a kapzsiságtól kell
óvakodnunk, mert ez minden bajnak a gyökere. Aztán szükséges, hogy helyesen
bánjunk a gazdagsággal. „Tegyenek jót,
gazdagodjanak jótettekben, szívesen és együttérzéssel adakozzanak.”
Törekedjünk az erényekre, egyrészt az emberi erényekre, mint az igazságos lelkületre, az életszentségre, a
türelemre és a szelídségre, másrészt pedig a három isteni erényre: a hitre, a szeretetre és a reményre. A mai
biblia idézetek legyenek számunkra iránymutatói egy jobb világ kialakítására,
hallgassunk rájuk.
Feladat a mai napra: Kiválasztok magamnak egy erényt a
Szentleckéből, amire ezen a héten különösen szeretnénk odafigyelni és
törekedni.