ApCsel 15,1-6 (Az
első apostoli zsinat Jeruzsálemben)
Néhányan, akik Júdeából jöttek, így tanították a
testvéreket: „Ha nem metélkedtek körül Mózes törvénye szerint, nem
üdvözülhettek.” Mivel emiatt zavar és nagy vita támadt Pál, Barnabás és
közöttük, azt határozták, hogy Pál és Barnabás néhányukkal menjen fel
Jeruzsálembe, s ebben a vitás ügyben forduljon az apostolokhoz és a
presbiterekhez. Az egyház egy darabon elkísérte őket, aztán átszelték Föníciát
és Szamariát, és elbeszélték a pogányok megtérését. Ezzel nagy örömet szereztek
minden testvérnek. Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, szívesen fogadta őket az
egyház: az apostolok és a presbiterek. Beszámoltak róla, mi mindent tett
közreműködésükkel az Isten. Azok közül, akik a farizeusok felekezetéből lettek
hívővé, néhányan felálltak és kijelentették: „Körül kell nekik metélkedni, és
rájuk kell parancsolni, hogy tartsák meg Mózes törvényét.” Összegyűltek az
apostolok és a presbiterek, hogy megvizsgálják ezt az ügyet.
Az ősegyházban az egyik
nagy probléma az volt, hogy zsidóságból és pogányságból megtért keresztényekből
állt, akik nagyon ellentétesen gondolkoztak. Mivel az első keresztények mind a
zsidóságból származtak, Jézus maga, és minden apostola és tanítványa, ezért
sokan azt gondolták, hogy a zsidó szokásokat kell folytatniuk. Komoly vitákat
indított el köztük a kérdés, hogy Isten igazából milyennek is akarja a
keresztényeket? Kik a keresztények? Milyen helye van a keresztény vallásban a
zsidó tradíció? Amikor egyértelművé válik, hogy a Szentlélek nem tesz
különbséget zsidó vagy pogány között, hanem ugyanúgy kiárad mindegyikre,
megértik, hogy nekik sem szabad különbséget tenniük egymás között, sőt, nagyon
sok hagyomány, előírás megkérdőjeleződött, így pl. a körülmetélés
szükségessége, ami a zsidóság számára az Istennel kötött szövetség jele volt.
Egyértelművé vált, hogy az Istennel való szövetség jele a Szentlélekkel való
megkeresztelkedés lett. De ezt a kérdést tisztázni kellett, mert sok
ellenségeskedést szült a kétféle tanítás. Ezért az apostolok mind felmentek
Jeruzsálembe és összehívták az első zsinatot, hogy ezeket a kérdéseket
megtárgyalják. Figyelemre méltó, hogy kezdettől fogva fontos volt az apostolok
számára, hogy ilyen horderejű kérdéseket együtt vitassanak meg és döntsenek el.
Hiszen Péter, aki az egyház első pápája volt, egyedül is meghozhatta volna a
döntést. De fontosnak tartotta, hogy minden apostollal együtt megvitassa és eldöntse
a kérdéseket. S én, hogyan szoktam nagyobb döntéseket hozni akár a munkahelyen,
akár a családomban? Átbeszélem munkatársaimmal, családommal, barátaimmal, vagy
egyedül döntök el mindent, még akkor is, ha döntésem másokra is hatással lesz?
Feladat a mai napra: Ha
döntést kell hoznom, konzultálok valakivel.