1 Tesz 4,1-11 (Küldetésed
Krisztusban: Az életszentség alapjában azt jelenti, hogy Krisztussal egységben
éljük át életének misztériumait)
1Továbbá kérünk és intünk titeket,
testvérek, Urunkban, Jézusban: Megtanultátok tőlünk, hogyan kell Istennek
tetsző életet élnetek; éljetek is hát így, s haladjatok egyre előbbre. 2Hiszen tudjátok, milyen utasításokat adtunk
nektek Urunk, Jézus által. 3Az az
Isten akarata, hogy szentek legyetek. Kerüljétek a tisztátalanságot. 4Mindegyiktek szentül és tisztességesen
éljen feleségével, 5és ne szenvedélyes
érzékiségben, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent. 6Senki se károsítsa meg és ne csalja meg
üzleti ügyben testvérét, mert az Úr megtorol minden ilyesmit, ahogy előbb már megmondtuk
és kifejtettük. 7Hiszen az Úr nem
bűnös életre hívott bennünket, hanem szentségre. 8Aki
tehát az ilyen dolgokat megveti, nem az embert veti meg, hanem az Istent, aki
kiárasztotta ránk a Szentlelket. 9A
testvéri szeretetről nem szükséges írnom, hiszen Istentől tanultátok, hogy
egymást szeressétek, 10s szeretettel
is vagytok egész Macedóniában minden testvér iránt. Csak arra kérünk titeket,
testvérek, hogy gyarapodjatok is benne. 11Becsületbeli
kötelességnek tartsátok, hogy békességben éltek, a magatok dolgával törődtök, s
a két kezetekkel dolgoztok, ahogy a lelketekre kötöttük.
19. A keresztény ember számára lehetetlen földi
küldetésének elgondolása az életszentség útjának mellőzésével, mert „Isten
akarata az, hogy szentek legyetek” (1 Tesz 4,3). Minden szent egy külön
küldetés: az atya terve az evangélium egy szempontjának tükrözésére és
megtestesítésére a történelem egy meghatározott pillanatában.
20. A küldetés a maga a teljes értelmét Krisztusban
találja meg, s csak belőle kiindulva lehet megérteni. Az életszentség alapjában
azt jelenti, hogy Krisztussal egységben éljük át életének misztériumait. Azt
jelenti, hogy páratlan és személyes módon részesülünk az Úr halálában és
feltámadásában, hogy folyamatosan vele együtt meghalunk és feltámadunk. De jelenheti
Jézus földi élete különböző eseményeinek átélése is a saját életünkben: az ő
rejtett életét, közösségi életét, az utolsóhoz való közelségét, szegénységet és
szeretetből való önátadásának egyéb megnyilvánulásait. Mert „Jézus életében
minden (…) az ő legbelsőbb misztériumának a jele”; „Krisztus egész élete az
Atya kinyilatkoztatása”; Krisztus egész élete az új összefoglalás misztériuma;
„mindazt, amit életében átélt, azért történt, hogy mi ugyanazt átélhessük benne
és ő átélhesse mibennünk.”
Feladat a mai napra: Rátekintek Jézussal mostani életszakaszomra, és megbeszélem
vele, hogy életéből melyik mozzanata rímel rá most arra, amit élek, vagy melyikre
hív most, hogy átéljem.