Jn 13,4-17 (Most még nem érted, amit teszek, de később majd megérted.)
Mégis
fölkelt a vacsora mellől, levetette felsőruháját, fogott egy vászonkendőt, és
maga elé kötötte. Aztán vizet öntött egy mosdótálba, majd hozzáfogott, hogy
sorra megmossa, s a derekára kötött kendővel megtörölje tanítványainak a lábát.
Amikor Simon Péterhez ért, az tiltakozott: „Uram, te akarod megmosni az én
lábamat?!” Jézus így válaszolt: „Most még nem érted, amit teszek, de később
majd megérted.” Péter tovább tiltakozott: „Az én lábamat ugyan meg nem mosod
soha!” „Ha nem moslak meg - felelte Jézus -, nem lehetsz közösségben velem.”
Akkor, Uram, ne csak a lábamat, hanem a fejemet és a kezemet is!” - mondta
Simon Péter. De Jézus ezt felelte: „Aki megfürdött, annak csak a lábát kell
megmosni, s akkor egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan.”
Tudta, hogy ki árulja el, azért mondta: „Nem vagytok mindnyájan tiszták.”
Amikor megmosta lábukat, fölvette felsőruháját, újra asztalhoz ült és így szólt
hozzájuk: „Tudjátok, mit tettem veletek? Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s jól
teszitek, mert az vagyok. Ha tehát én, az Úr és Mester megmostam lábatokat,
nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. Példát adtam, hogy amit én tettem, ti
is tegyétek meg. Bizony, bizony mondom nektek: Nem nagyobb a szolga uránál, sem
a küldött annál, aki küldte. Ha ezt megértitek, s tetteitekben ehhez igazodtok,
boldogok lesztek.
Képzeljük bele
magunkat a történetbe, érezzük, hogyan kel fel Jézus és veszi le felsőruháját,
fog egy vászonkendőt, és …., kezdi mosni tanítványai lábát. Ahogyan hozzám is jön,
hogyan jelenik meg előttem, milyen módon bánik velem, milyen ez, amikor ráönti a
vizet a lábamra? Hogyan reagálok, engedek? Halljuk, ahogyan Péter nagyon határozottan
tiltakozik. Ez a tett, e gesztus eltávolítja őt Istentől. Ez nem illik a
mesterhez, ilyesmi nem méltó hozzá. A
lábmosás gesztusáról talán eszünkbe jut Ferenc pápa, ahogyan megmosta a fiatal
börtönlakóknak, az idős, beteg embereknek a lábát. Meglepett és meghatott ez a
gesztus a Pápától. És mit szólnánk, ha velünk tenné? Ha az Egyházfő lehajolna
előttünk? Szívesen fogadnánk? Jézus mondja Péternek: „Most még nem érted,
amit teszek, de később majd megérted.” Jézus nem várja sem Pétertől,
sem a többi apostoltól, hogy értsék, amit tesz velük. Nem csak akkor teszi,
amikor már megértették, mit tesz. Jézus tudja, hogy sokszor nem értjük Isten
szeretetének a logikáját. Mégis szeret, és amilyen mértékben engedjük, hogy úgy
szerethessen minket, ahogyan ő akarja, olyan mértékben értjük meg igazán, mit
jelent szeretni. És képessé tesz, hogy mi is úgy tudjunk szeretni, mint Ő. Bár
szeretnénk minél többször jobban tudni
szeretni, Jézushoz hasonlóan szeretni! Az út ahhoz pedig nem más, mint egyre
jobban belemerülni Jézus szeretetébe, hagyni, hogy újból és újból előbb
szeressen minket. Jézus tudja, mikor tudjuk őt követni szeretetében. Péternek
is meg kellett tanulnia ezt az utat, és rábízni Jézusra ezt az órát: „Ahova
megyek, oda most nem jöhetsz velem, de később követni fogsz.” Péter
fogadkozott: „Miért ne követhetnélek már most? Életemet adom érted.” (Jn 13,36.37)
Először hagynia kellett, hogy a mester mossa meg lábát. „Ha nem moslak meg, nem lehetsz közösségben velem.” Hagyjuk, hogy
Jézus velünk is újra megtegye szeretet-gesztusát.
Feladat a mai napra: Kérem Jézustól, hogy mutassa meg, kinek akarja,
hogy szeretet-gesztusát én is továbbadjam.