XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. december 19., szombat

December 19.



Bír 13,2-7.24                     (a Szeplőtelen Fogantatás)
Volt egy Szoreából, Dán törzséből való ember, Mánoah volt a neve. Felesége meddő volt, és nem volt gyermeke. Az Úr angyala megjelent az asszonynak, és így szólt hozzá: „Magtalan vagy és nincs fiad. Most azonban vigyázz magadra, ne igyál se bort, se szeszes italt, és tisztátalant se egyél, mert fogansz és fiút szülsz. Borotva ne érintse fejét, mert ez a gyermek Isten nazírja lesz anyja méhétől fogva. Ő lesz, aki majd elkezdi Izraelt kiszabadítani a filiszteusok kezéből.” Az asszony elment, és elmondta férjének: „Megszólított Istennek egy embere. Isten angyalára hasonlított, olyan fönséges volt. Megkérdeztem tőle, honnan jött, de nem mondta meg nekem a nevét. Ellenben így szólt hozzám: Fogansz és fiút szülsz. Ezért mostantól ne igyál se bort, se szeszes italt, és ne egyél semmi tisztátalant, mert ez a gyermek Isten nazírja lesz anyja méhétől kezdve halála napjáig.” Az asszony fiút szült, és Sámsonnak nevezte el.

Isten az ószövetségi időben jelképekben jelezte azt, ami az idők teljességében megvalósult. Sámson születése és küldetése előképe Jézus Krisztus születésének és küldetésének. Sámson édesanyában, a választott nép megmentőjének édesanyjában pedig Mária előképét látjuk. Arra figyelmeztette az angyal Sámson édesanyját fogantatása előtt: Most azonban vigyázz magadra, ne igyál se bort, se szeszes italt, és tisztátalant se egyél, mert fogansz és fiút szülsz.” Máriát pedig, hogy az Üdvözítő Anyja legyen, Isten e nagy feladathoz méltó külön ajándékkal látta el: „Gábor angyal az üdvözletkor mint "kegyelemmel teljest" köszönti őt. Valóban teljesen Isten kegyelmének kellett őt vezérelnie ahhoz, hogy meghívásának üzenetére hitének szabad beleegyezését tudja adni. Az Egyházban a századok folyamán vált tudatossá, hogy Mária, akit Isten "eltöltött kegyelemmel", fogantatásától fogva meg volt váltva. Ezt vallja a Szeplőtelen Fogantatás dogmája, melyet IX. Pius által 1854-ben hirdetett ki: "A Boldogságos Szűz Máriát fogantatásának első pillanatában a mindenható Isten egyedülálló kegyelme és kiváltsága Jézus Krisztusnak, az emberi nem Megváltójának érdemeire való tekintettel az eredeti bűnnek minden szeplőjétől érintetlenül megóvta." "Az egészen egyedülálló szentség" teljes ragyogása, mellyel "fogantatásának első pillanatától kezdve tündökölt", Krisztustól származik. Mária "Fiának érdemeire való tekintettel fenségesebb módon lett megváltva". Az Atya őt minden teremtett személynél jobban "megáldotta (...) minden áldással a mennyekben, Krisztusban" (Ef 1,3). Ő "választotta ki" őt "Őbenne a világ teremtése előtt", hogy szent és szeplőtelen legyen "az Ő színe előtt a szeretetben". A keleti Egyház atyái az Istenanyát "Egészen Szent"-nek (Panhagia) nevezik, s úgy ünneplik és magasztalják, mint "a bűn minden szennyétől mentes Istenszülőt, akit a Szentlélek alkotott és formált új teremtménnyé". Isten kegyelme által Mária egész élete folyamán mentes maradt minden személyes bűntől.”[1] Kérjük Szűz Mária közbenjárását, hogy mi is egyre jobban haladjunk a szentség útján és elkerüljük a bűnt.
Feladat a mai napra: Imádkozom a várandós nőkért, főleg azokért, akik még azon gondolkodnak, vajon elfogadják-e, vagy sem, és azokért a párokért, akik szeretnének, de még nem részesültek gyermekáldásban.


[1] Katolikus Egyház Katekizmusa 490-493