XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. július 31., vasárnap

Július 31.



Préd 1, 2; 2, 21-23; Kol 3, 1-5. 9-11; Lk 12, 13-21
Abban az időben amikor Jézus tanított, valaki megszólalt a sokaságból: „Mester, szólj testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget.” Ő így válaszolt neki: „Ember, ki hatalmazott fel engem, hogy bírátok legyek, és elosszam örökségteket?” Majd a tömeghez fordult: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete.” Példabeszédet is mondott nekik: „Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott. Így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtenem a termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van elég vagyonod, eltart sok évig. Pihenj, egyél, igyál, és élvezd az életet! Ám az Isten így szólt hozzá: Esztelen, még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél? Így jár az, aki kincset gyűjt magának ahelyett, hogy Istenben gazdagodnék.”

„Pihenj, egyél, igyál, és élvezd az életet!” Ezek a szavak származhatnak egy reklámszövegtől. Pedig a mai vasárnapi idézeten találjuk meg. A szavak a jó érzés és a jó lét utáni emberi vágyat megszólalják. Talán éppen most a nyári szünetben szeretnénk a sok tanulás és munka után valamennyire pihenni, új erővel feltölteni. A kérdés azonban: Hogyan élhetjük ezt jól? Arra találunk meg választ a mai idézetekben. „Keressétek tehát azt, ami odafönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Az égiekre irányuljon figyelmetek, ne a földiekre.” Tehát nem jól pihenünk és élünk, ha csak a földi dolgokra figyelünk. Az égieknek kell hagyni helyet a mindennapi életünkben, az égiek, aki nem más mind maga Isten, az Atya, a Fia Jézus és a Szentlélek. A nyári szünet is legyen azért egy olyan idő, ahol ápoljuk az Istennel való kapcsolatunkat. Azt szintén hangsúlyozta XVI. Benedek pápa a szabadságról írva: „hogy a természettel, az új emberekkel és az emberi kreativitás gyümölcsei való találkozás nem csak arról szolgál, hogy a testi erők megújulnak és szellemileg tovább fejlődjünk, hanem alkalmat adnak egy intenzívebb Istennel való kapcsolatra és erősítse hitünket”. A testi feltöltéshez a lelki feltöltés is tartozik. Ezért is fontos az Istennel való foglalkozás, mert újra jól irányba irányítja életünket, mélyítünk, miről szól életünk és mitől függ az ember élete. Vajon hány ember számára még mai napig a vagyon való felhalmozódásban keresik az élet biztonságot. Bár számunkra ismerős Jézus szavai és tudjuk, hogy „nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete”, de mégis becsúszik bennünk is ez a gondolkozás: a megvan minden, akkor biztonságban élhetek: Az pedig tévedés. Vagy ahogyan a Prédikátor könyve fejezi ki: „Hisz jó néhány ember munkálkodott bölcsen, okosan és sikerrel, azután át kellett engednie szerzeményét olyannak, aki mit sem fáradt érte. Ez is hiábavalóság és nagy baj!” Nincs garancia annak, hogy azt, amiért fáradoztunk marad nekünk. A másik pedig, ha nem Istennél keressük élet biztonságát, hanem a földi dolgokban bálványimádókká valljuk: „Fojtsátok el tehát tagjaitokban, ami földies: ... a bűnös kívánságokat és a kapzsiságot, ami nem más, mint bálványimádás”. A példabeszédben a gazdag ember számára tulajdonképpen a gazdagsága bálvány lett. Csak magával megbeszélte dolgokat, ahelyett, hogy Istenhez fordult volna ezzel a kérdéssel: „Istenem, mondd meg, mit kell most tennem?” Mi pedig vigyázzunk arra, hogy a anyagi dolgokban Isten is szólhasson bele és mindig arra igyekezzünk, hogy elsősorban Istenben gazdagodjunk.
Feladat a mai napra: A nyári szünetben intenzifikáljuk az Istennel való kapcsolatot és Istenben tettet bizalmat.