1 Pét 2,20-25;3,8-11 (Az egyetlen út, amely legyőzi a rosszat,
az irgalom útja.)
20Mert milyen dicsőség az, ha
mint bűnösök, eltűritek az arculütést? Ha ellenben jót tesztek, és mégis
türelmesen szenvedtek, az kedves Isten előtt. 21Mert
erre vagytok hivatva, hiszen Krisztus is szenvedett értünk, példát adva nektek,
hogy kövessétek nyomdokait. 22„Bűnt
nem követett el, hamisság nem volt ajkán.” 23Amikor
szidalmazták, nem viszonozta a szidalmat; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött,
hanem rábízta magát az igazságos bíróra. 24Vétkeinket
a saját testében fölvitte a (kereszt)fára, hogy meghaljunk a bűnöknek, s az
igazságnak éljünk. Sebei szereztek számotokra gyógyulást. 25Olyanok voltatok, mint a tévelygő juhok,
de most megtértetek lelketek pásztorához és oltalmazójához.
8Végül mindnyájan legyetek
egyetértők, együttérzők, testvériesek, irgalmasok, alázatosak. 9Ne fizessetek a rosszért rosszal, se a
szidalomért szidalommal. Mondjatok inkább áldást, mert arra kaptatok meghívást,
hogy az áldás legyen az örökségetek. 10Mert
aki az életnek örülni szeretne, és jó napokat látni, az óvja nyelvét a
rossztól, ajkát a hamis szótól. 11Forduljon
el a gonosztól, tegye a jót, keresse a békét, járjon utána.
Az Isteni Irgalmasság üzenete tehát nagyon konkrét
életprogramot jelent, amely igényes, mert cselekvésre ösztönöz. Az irgalmasság
cselekedetei közül az egyik legnyilvánvalóbb, de talán a legnehezebb
végbevinni, a megbocsátás a minket megbántóknak, megsértőknek, azoknak, akiket
ellenségként tartunk számon. „Gyakran milyen nehéznek tűnik a megbocsátás!
Ám mégis ez az a gyönge kezünkbe adott eszköz, amely nélkülözhetetlen a szív
derűjének eléréséhez. A bosszú, a düh, az erőszak és a megtorlás elvetése a
boldog élet elengedhetetlen feltétele.” (Misericordiae Vultus, 9).
Sok olyan fiatallal találkozom, akik azt állítják:
elegük van ebből az annyira megosztott világból, ahol folyton összecsapnak az
ellenkező párton állók, háborúk dúlnak, s még olyan is létezik, aki a saját
vallását arra használja, hogy igazolja az erőszakot. Kérnünk kell az Úrtól,
hogy adja meg a kegyelmet: hadd legyünk irgalmasok azok iránt, akik rosszat
tesznek velünk. Ahogyan Jézus is imádkozott a kereszten azokért, akik keresztre
feszítették: „Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek” (Lk
23,34). Az egyetlen út, amely legyőzi a rosszat, az irgalom útja. Az
igazságosság szükséges, ám egymagában nem elegendő. Az igazságosságnak és az
irgalomnak együtt kell járnia. Nagyon szeretném, hogy szívünk mélyéről fakadó
imáink kórusban egybeforrjanak és így kérjük, hogy az Úr könyörüljön meg
rajtunk és az egész világon. (Ferenc pápa
üzenete a 31. ifjúsági világnapra)
Feladat a mai napra: Többször a nap folyamán ismételem e
fohászt: „Könyörülj rajtunk, Urunk, és az egész világon!”