XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. július 6., vasárnap

Július 6.



Az evangélium örömét megosztani másokkal:
„A „kilépő” Egyház a missziós tanítványok közössége, akik kezdeményeznek, bevonódnak, kísérnek, gyümölcsöt hoznak, ünnepelnek.” (EG 24)[1]

 Zak 9,9-10; Róm 8,9.11-13; Mt 11,25-30

Ujjongj, Sion leánya! Zengj éneket Jeruzsálem leánya! Nézd, közeleg királyod: igaz és győzedelmes, alázatos, szamáron jő, szamár hátán, szamárnak csikaján. Szétzúzza Efraimban a harci szekereket, Jeruzsálemben a méneket. Széttöri a harci íjakat, és békét hirdet a népeknek, uralkodik tengertől tengerig, a Folyótól egészen a föld határáig.

A mai napon az évközi idő 14. vasárnapját ünnepeljük. A húsvéti idő, a Szentlélek eljövetelének, a Szentháromság ünnepének, Krisztus Szent Testének és Vérének ünnepe valamint Szent Péter és Szent Pál apostol ünnepe után az évközi időszak folytatódik. Jézus tanítását hallgatjuk, és keressük annak a módját, hogy életre váltsuk azt. A mai olvasmányok és az evangélium az örömről beszélnek. De milyen örömről van itt szó? A mai ember mindenben az örömöt keresi, és sokszor felületes, véges, anyagi dolgokban véli leginkább megtalálni azt. Tagadhatatlan, hogy mindaz, amit meg tudunk szerezni magunknak, legyen az egy új ruha, egy jó nyaralás, új bútor a lakásban, új kocsi, stb. örömöt adnak nekünk. Ez az öröm mégis mulandó, véges, mint maga az öröm tárgya. Megszoktuk azonban, hogy magunknak kell megszereznünk az örömöt, és ezért olyan gyorsan nem is fáradunk bele annak mindig újabb keresésébe. De van egy sokkal mélyebb, nagyobb és tartós öröm is! Hisszük ezt? Mi az ember örömének legmélyebb oka? A Szentmise kezdő könyörgésében úgy imádkozunk: „Istenünk, te szent Fiad megaláztatása által fölemelted az elesett emberiséget. Adj szent örömet nekünk, akiket kiragadtál a bűn szolgaságából, és fogadj be egykor az örök boldogságba.” Jézus Krisztus alázata és kereszthalála, mely megváltást szerzett nekünk, az örömünk legmélyebb oka, amint ezt Zakariás próféta is kifejezi: „Ujjongj, Sión leánya, Zengj éneket, Jeruzsálem leánya! Íme, közeleg királyod: igaz és győzedelmes, alázatos…” Ez az ige Jézus Jeruzsálembe történő ünnepélyes bevonulására emlékeztet bennünket, az igaz és győzedelmes királyunkra, aki azért tette meg ezt, hogy odaadja értünk életét a keresztfán, és így megszerezze számunkra a győzelmet a halál fölött. Ez az öröm, a megváltás és megváltottság öröme, mély titok. Jézus az evangéliumban rámutat arra, hogy csak a kicsinyek tudják felfogni azt.
Hasonlómódon Ferenc Pápa fejezi ki apostoli buzdításában „Evangelii gaudium”, hogy élete folyamán a legszebb és legspontánabb örömöt a nagyon szegény emberekben tapasztalta, „azokban, akiknek alig volt valamijük, amihez ragaszkodhattak volna. Emlékszem azoknak a valódi örömére is, akik nagy hivatásbeli feladatok közepette képesek voltak megőrizni a hívő, nagylelkű és egyszerű szívet. Ezek az örömök ugyan különféle módokon, de Isten mind nagyobb szeretetének forrásából fakadnak, amely Jézus Krisztusban mutatkozott meg” (EG 7). „Azonban elismerem, hogy nem azonos módon éljük meg az örömöt az élet minden szakaszában, és olykor felettébb kemény viszonyai között. Az öröm alkalmazkodik és változik, de kicsiny világítóablakként mindig megmarad, mely abból a személyes bizonyosságból születik, hogy végtelenül, mindent meghaladó módon szeretve vagyunk” (EG 6). A jó, mint az öröm mindig közölni akarja önmagát. Így az evangélium örömét sem tudjuk igazan megtartani magunknak, hanem tovább kell adnunk másoknak. A megosztott öröm pedig kétszeres öröm. Legünk azok, akiknek élete a Krisztusban gyökerező örömöt sugározza (vö. EG 10). Ezért újítsuk meg a személyes találkozást Jézus Krisztussal, aki ma is a hozzánk közeledő, igaz és győzedelmes királyunk. Vele mindig megszületik és újjászületik az öröm (vö. EG 1).
Feladat a mai napra: Arra figyelek, hogy a mai imádságom tényleg legyen belső személyes találkozás Jézus Krisztussal, és mint kegyelmet, kérem a találkozásból fakadó örömöt.


[1] Ferenc Pápa. (2014). Evanglii Gaudium. Az evangélium öröme kezdetű apostoli buzdítása. Budapest: Szent István Társulat.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma