XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. június 16., csütörtök

Július 16.



Zsolt 103,11-13                (Isten messze veti el tőlünk bűneinket)
Mert amilyen magas az ég a föld felett, olyan nagy irgalma az igazak iránt.
Amilyen távol van napkelet napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk bűneinket.
Ahogy az apa megkönyörül fiain, úgy könyörül az Úr azokon, akik őt félik.

Mai imádságunkat kezdjük újra Isten áldásával. Áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm dicsérje szent nevét! „Uram, nincs senki, aki hasonló volna hozzád. Rajtad kívül nincs más Isten” (1Krón 17,20). Mert amilyen magas az ég a föld felett, olyan nagy irgalma az igazak iránt. Amilyen távol van napkelet napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk bűneinket. Köszönöm, Uram! Micsoda felszabadító számomra ez a tudat! Legnyomasztóbb tapasztalatunkhoz tartozik, amikor újra meg újra felhánytorgatják nekünk bűneinket és még évek múlva is szemünkre vetik régi hibáinkat. Amikor egy családban éveken keresztül haragtartás van, nem beszélnek egymással, mert nem tudják megbocsátani a másik bűnét. A szülő képességeihez tartozik, hogy megkönyörül gyermekein. A gyermek azonban szintén meg kell hogy könyörüljön a szülein! Milyen nyomasztó tud lenni szülők számára, ha egy gyermek idősebb fejjel még mindig szemükre veti régi bűneit, az elszenvedett sérelmeket, és azzal bünteti, hogy nem beszél többé vele, nem foglalkozik vele. Mindannyian tudjuk, hogy ez egy nagyon nehéz téma, hiszen nincsenek tökéletes szülők, bármennyire is igyekeztek olyannak lenni. Amikor ma azon elmélkedünk, hogy az Isten olyan messzire veti el tőlünk bűneinket, amilyen távol van napkelet a napnyugattól, akkor egyrészt minket akar felszabadítani bűneink alól, másrészt arra hív, hogy mi is tegyük ugyanazt, és keressük a kiengesztelődést. A szeretet megkívánja az irgalmat. Nem tud teljes tisztaságban szeretet lenni, ha haragot tart, sebeit nyalogatja, a másikban ellenséget lát és nem akarja őt abból felszabadítani. A szeretet jóba akar lenni a másikkal, testvért akar látni a másikban, szeretni akar és irgalmas akar lenni. De ahhoz, hogy mi erre képesek legyünk, engednünk kell, hogy Isten irgalma mélységesen átjárja megsebzett szívünket, meggyógyítsa sebeinket, és felszítsa bennünk az irgalmat azok iránt, akik megbántottak minket.

Feladat a mai napra: Isten elé viszem imádságomban azt a személyt, aki megbántott. Elmondom Istennek, mi bánt engem. Engedem, hogy szeressen, irgalmas legyen hozzám, és segítsen megérteni, hogy a másik nem az ellenségem, hanem épp olyan elesett ember, mint én, akin Isten ugyanúgy megkönyörül, mint rajtam, mert nem tudta mit tesz (vö. Lk 23,34).

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma